BESSENYEI FERENC
kétszeres Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész, a Nemzeti Színház örökös tagja,
a Nemzet Színésze és több más kitüntetés birtokosának
autentikus honlapja


2004. DECEMBER 27. – 2022. DECEMBER 27.

BESSENYEI FERENC
HALÁLÁNAK 18. ÉVFORDULÓJA



1.  Az idei megemlékezést egy tévéfelvétellel kezdem, amit az ATV 1992-ben készített Benkő Péter Úny-i tanyáján. A műsort, aminek témája „a lovak” voltak Lakatos Pál vezette, aki a három órás délelőtti magazin műsor elején és végén beszélgetett Ferivel és a házigazdával. A felvételen az utóbbi látható.

Lakatos Pál „Feri és a lovak” kapcsán nem csak a Dúvad-t említette meg, hanem a 10 évvel korábban színre vitt Urbán Ernő Tűzkeresztség című darabját is, amit a Nemzeti Színház 1951. november 21-én mutatott be, és amiben Feri darabbeli két lovát bevezette színpadra (lásd a mellékelt fotót). Az előadásról és erről a két lóról ITT látható részletes beszámoló.

Benkő Péter mesélt arról is, hogy milyen sokat játszottak Ferivel együtt, különösen Zsurzs Éva filmjeiben, és ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy Feri e filmekben többször az apját alakította. Nos, ők valóban több játék- és tv-filmben szerepeltek együtt, de Feri csak a Várkonyi rendezte Egri csillagokban volt az apja (Feri Török Bálint, Péter Török Jancsi). A többi filmben csak rokonok, vagy jóbarátok voltak, és egyszer – a Különös házasságban – még ádáz ellenfelek is.

Azon közös filmjeik listája, melyben mindketten főszerepet játszottak és partnerek voltak:

     1967.: A koppányi aga testamentuma
     1968.: Az utolsó kör
     1968.: Egri csillagok
     1972.: A fekete város
     1974.: Intőkönyvem története
     1984.: Különös házasság

A ma feltett videó ITT tekinthető meg


Feltéve: 2022. december 26.


2.  „Olyannak fess le, amilyen vagyok…”
A rádió 1989. február 5-én, azaz 5 nappal Feri 70. születésnapja előtt sugározta első ízben az „Olyannak fess le, amilyen vagyok…” címmel vele készült születésnapi portrét. A felvételt mintegy három héttel korábban, január 18-án készítette a szintén Hódmezővásárhelyen született szerkesztő-riporter Szabó Éva (1932-2001).

A most felrakott felvételből – egy híján – hiányoznak a szerep- és zenei bejátszások (amiket Feri előadóestjéből válogattak ki, és amik már máshol megtalálhatók a honlapon), így az eredeti 54 perces műsorból 40 perc került csak fel az internetre. Az egyetlen benne hagyott bejátszás Németh László Az áruló című darabjából való monológ (kb. 32:30-35:06 percnél), amit szintén egyik előadóestjéből vágtak ki (ez a rész a honlapon videón is megtekinthető).
     Hogy egy darabrészlet az előadóestjéből való-e vagy magából az előadásból, azt onnan lehet biztosan felismerni, hogy Feri előadóestjein monológként adta elő a párbeszédeket: A legismertebbek ezek közül a Fáklyalángból a Kossuth-Görgey szócsata, az Othello-ból a darab vége Desdemona, majd a saját halála előtti részekkel, és az itt is hallható részlet Az Árulóból (ebben eredetileg öccsével, Istvánnal beszélget).
(Az 1979. május 8-án Szentesen tartott előadóestjéből ITT hallhatók részletek.)

A Szabó Évával folytatott beszélgetésben sok szó esett közös szülővárosukról és az ottani emberekről, hiszen közülük többeket a 13 évvel később született riporternő is jól ismerte. (Megjegyzés: Feri emlékeiben úgy él, hogy nagymamájának Pál utca 63. számú háza volt a szülőháza: de ez nem igaz. Ő a Fűzfa utca 6. szám alatti kis házban született (lásd a bal oldali fotót), és csak később költöztek a nagyszülőkhöz.)
     A beszélgetés második felében aztán komolyabbra fordult a szó, Feri rátért arra, ami sokkal jobban érdekelte: a színházra. Különösen a következő két részlet tartalmaz mély gondolatokat:

„Az ember megérezte, hogy itt [a színházban] világokat lehet megváltani. [Itt] az a fajta erkölcsi energia [működik], amelynek működnie kell… Más dolog a képesség, és más dolog a tehetség. .. Az jó, hogy vannak képességeim, de a tehetség az erkölcsi kategória. Hogy a képességeimet mire használom, az erkölcsi kategória. Ezt a Laci bácsi [Németh László] fogalmazta meg természetesen, csak hát én az ő növendéke vagyok.”

Ferinek ebben a riportban elhangzott másik igen fontos gondolatai a vezető színészek és a karakter, illetve epizód színészek közötti alapvető különbségekről szólnak.
     „Én hiszek a közösségben, de a közösséget vezetni kell. Minden közösségben különböző magatartás lehetőség rejlik. Egy közösséget egy ütemre járatni – egy őrvezető is tudja. Tehát, nem véletlen az, hogy minden korszakban van négy-öt színész, aki belekerül egy társulat közepébe, és akkor ennek a magatartása meghatározza még egy csomó ember magatartását. Nem is beszélve, hogy ez egy darabon belül milyen borzalmasan nagy dolog. Az, hogy vezető színész, nem véletlen alakult ki, nem olyan sok ilyen van. Az epizodista nem rosszabb színész semmivel sem, mint a hős, csak ő másra van hitelesítve, Annyi az idegrendszere, annyi a fantáziája, odáig tud terjedni (fizikailag). Míg nekem, ha este hétkor megütik a gongot, akkor nekem viselkednem kell hozzájuk és velük is, viselkednem, vinni, vinni, nem engedni el egy pillanatra sem a közönséget, Akkor veszel levegőt, amikor én akarom. Ez egy gyönyörűen szép program, csak végre kell hajtani élve.”
     Az utóbbi gondolatait nemigen lehetett tőle máskor hallani, pedig nagyon fontosak. Ma különösen sokan vannak (bár nyilván korábban is voltak elegen), akik pályájuk során többnyire csak epizódszerepeket, karakter szerepeket játszottak – sokszor nagyon sikeresen, és most e sikerekből táplálkozva könyveket írnak, interjúkat adnak pályájukról. És ezekben vezető színészeknek nevezik magukat, vagy olyan művészeknek, akiket csak a rosszakarat, az irigység nem engedett főszerepeket játszani. Az egyik ilyen visszaemlékező könyvben a színész-szerző még azt is elmeséli, hogy igazgatója is elismerte nagy sikereit, mégsem adott neki nagy szerepeket. Mikor ezért panaszt tett nála, az igazgatója ezt válaszolta: „Nem szabad kiderülnie, nem szabad kiderülnie.” És ő nem jött rá, még most a könyvében sem, hogy igazgatója ezzel csak védeni akarta őt. Ugyanis az, hogy egy epizodista jól old meg egy jelenetet, sőt nagy sikert arat vele, még nem jelenti azt is, hogy egy egész előadás terhét el tudná viselni, egy főszerepet el tud jól játszani. – A színház- és filmtörténelem tele van olyan művészekkel, akikkel ez fordult elő: Karakter- vagy epizódszínészként aratott nagy sikereik után nagy szerepet bíztak rájuk, és ők csúfosan megbuktak. – Ezt tudta, és ezt mondta meg az igazgató is az előbb említett könyv szerzőjének, és szavait valójában így értette: „Nem szabad kiderülnie, hogy csak ennyi vagy.”

Ahogy Feri mondta: „Az, hogy vezető színész, … nem olyan sok ilyen van.” Valóban, nagy szellemek, kivételes lelkek minden korban kevesen voltak, de voltak: Korunkra éppen az a leginkább jellemző, hogy már nincsenek ilyen nagy szellemek, se a művészetben, se más területen. Persze ez nem véletlen: Akik az elmúlt évtizedekben életük értelmének az erkölcsi, a szellemi rombolást, züllesztést tartották, mára hiánytalanul elérték céljukat.


3.   A Szabó Éva-féle beszélgetés mellé felteszek még egy Napkelte-adást Ferivel (eddig már öt Napkelte-adás van fent a videómegosztó oldalakon), amit 2001 novemberében sugárzott a tévé, és aminek ezúttal Verebes István volt a riportere (aki engem is behívott a stúdióba).
     Azt az éjféli többórás rádióműsort, amire Verebes István a beszélgetés elején utal, Kolozsi Béla, a korán és váratlanul elhunyt rádió- és tv-riporter készítette 2000 decemberében Ferivel. Két részlet e műsorból itt hallható.


4.   A megemlékezés mai sorát négy olyan felvétellel zárom, melyeket csak ide, a honlapra teszek fel:
     Elsőnek Kern Jerome „Smoke Gets In Your Eyes” című sanzonját Vas Gábor szövegével – Légy boldogabb, mint én. A felvétel nem profi, hanem akkor készült, amikor Feri Vas Gáborral tanulta a számot.
     Másodiknak Szép Ernő „Pitypang” című versét mondja,
     Harmadiknak pedig Illyés Gyula „A mesterség címere alatt” című versét szavalja.
     Végül, negyedikként a fentebb már említett monológot az Othello végéből.


folytatás következik

Feltéve: 2023. január 20.



     PÁLYÁJA         ÉLETE         SZÍNHÁZ         KEZDŐLAP         FILM-TV         EGYÉB         KÉPGALÉRIA