![]()
|
– a következő cikk, DEÁK ATTILA írása, a terasz.hu internetes újságban jelent meg 2005. januárban
Búcsú Bessenyei Ferenctől
Bessenyei Ferenc kétszeres Kossuth-díjas kiváló művészt, a Nemzeti Színház örökös tagját, a Nemzet Színésze cím kitüntetettjét a Farkasréti temetőben helyezik örök nyugalomra. Szépen ment el, még karácsony előtt elbúcsúzott mindenkitől, akit szeretett: „Jó volt élni!” – s aztán elfáradva annak az asszonynak a karjai között pihent el, akivel közel három és fél évtizeden át jóban-rosszban együtt volt.
Most azt írják róla, hogy tegezte a világot. Való igaz, csak ő azt nem úgy tette, ahogy sokan hitték, gondolták. (Emlékszem, néhány éve a televízióban az elviselhetetlen reggeli kérdező „Ferikém”-nek szólította. Bessenyeinek elkerekedett a szeme, tátva maradt a szája. Természetesen, mintha mi sem történt volna, mondta tovább bájosan a magáét.) Valójában szemérmes ember volt, azt leplezte a hangos nevetésével, a „mindenkit magamhoz ölelek” tegezéssel. Úgy istenigazából nagyon kevés embert engedett közel magához, még az állítólagos barátait sem. Volt benne egy egészséges távolságtartás. Nagyon is vigyázott arra, hogy betartsa a három lépés távolságot. Aki pedig valamilyen szerencse folytán kiérdemelte, hogy emberszámba vegye, meghallgassa, figyeljen rá, netán kérdezzen is tőle valamit – nos, az egy életre szóló, isteni ajándékban részesült.
Azt is sokan hajlamosak voltak hinni, hogy amiket az interjúkban olyan szuggesztíven unos-untalan ismételt színházművészetünkről, azok sem az ő gondolatai. Pedig ő már a nyolcvanas évek elején egy hosszú Tiszatáj-interjúban a világba kiáltotta, hogy mitől fog tönkre menni a magyar színház – s ma látjuk, tapasztaljuk: minden szava igaznak bizonyult. Legendás volt a találkozása, majd a házassága dr. Élthes Eszterrel. Sokan azt hitték róla, hogy futkos a nők után – pedig dehogy! Sokat idézett mondása volt: „A nők imádnak megbocsátani!” Az igazság az: őt csak a színház érdekelte, annak vetett alá mindent. Szerelmet, barátságot, családot. Az élet és a színpad egy volt számára. De a színházat jobban szerette. Neki az volt az élete! „Szép életem volt, gyerekek, szép életem volt” – ismételgette halála előtt néhány nappal az MTV reggeli műsorában. Az örök álma is legyen nagyon szép! Akik ismertük, tudjuk: a Színészóriás valójában az idők végezetéig velünk marad… |
KÖNYVEK BESSENYEI FERENCRŐL
A BESSENYEI FERENCRŐL ÍRÓDOTT KÖNYVEKKEL
|
|
---|---|
![]() |
TARJÁN TAMÁS: BESSENYEI FERENC
Megjelent a Filmbarátok Kiskönyvtára, ISBN 963 562 984 2 |
![]() |
DEÁK ATTILA: BESSENYEI FERENC
Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó ISBN 963 422 897 6 |
![]() |
BÓTA GÁBOR-FÖLDES ANNA-GERVAI ANDRÁS-SZIGETHY GÁBOR: BESSENYEI
Budapest Print Budapest, 2001 ISBN 963 00 8470 8 |
![]() |
B. ÉLTHES ESZTER: FÉRJEM, A KOMÉDIÁS
Bessenyeiről a feleség, B. Élthes Eszter ISBN 963 217 161 6
Előzetes a könyv bemutatójáról |
Bessenyei Ferencnek a „Férjem, a Komédiás” című könyv elkészülte után írt hivatalos nyilatkozatában többek között ez áll: „Kijelentem, hogy (a feleségemen kívül) senki másnak nem adtam engedélyt vagy megbizatást rólam szóló semmilyennemű írásra, nyilatkozatra, sőt ezt a jövőben sem engedélyezem.” |
FONTOSABB ÍRÁSOK BESSENYEI FERENCTŐL |
---|
Bessenyei Ferenc: Bánkról gondolkodom (Színház, 1968/1.) Bessenyei Ferenc: Házunktól a színházig (Film, Színház, Muzsika, 1979. szeptember 29.) Bessenyei Ferenc: Boldogságos szép emlékek (Csongrád megyei Hírlap, 1981. november 22.) A színész: néptanító (Bessenyei Ferenc felszólalása a Hazafias Népfront Országos Tanácsa VI. kongresszusán, 1976. szeptember 17-én) Te voltál az én egyetemem... Bessenyei Ferenc a 75 éves Nádasdy Kálmánról (Új Tükör, 1979. november 25.) A színház: ennek a népnek a szolgálata; Pálfy G. István beszélgetése Bessenyei Ferenccel (Tiszatáj, 1981. július) |
FONTOSABB ÍRÁSOK BESSENYEI FERENCRŐL |
---|
Galsai Pongrác: Bessenyei Ferenc (G.P.: Öltözőtükör, 1971.) Sándor Iván: Egy színészi per története (S.I.: Arcok, szerepek, 1971.) Németh László: Levél Bessenyei Ferenchez (N.L.: Megmentett gondolatok, 1975.) Földes Anna: Boldog színházat szeretnék látni (F.A.: A színészé a szó, 1976.) Koltai Tamás: Bessenyei Ferenc (K.T.: Színházfaggató, 1978.) Illés Jenő: A Pál utcától a Nemzeti Színházig (Pesti Műsor, 1980. 28-39.) Benedek András: Egy kor foglalata és rövid krónikája (B.A.: Színházi műhelytitkok, 1985.) Major Tamás és Bessenyei Ferenc levélváltásai (A színház nem szelíd intézmény, 1985) Huszti Péter: Te, Feri! (H.P.: Királyok az alagútban, 1986.) és a többi... |