BESSENYEI FERENC
kétszeres Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész, a Nemzeti Színház örökös tagja,
a Nemzet Színésze és több más kitüntetés birtokosának
autentikus honlapja

BESSENYEI FERENC
FILMJEI


TELEVÍZIÓ       
       FILM
GALÉRIA       SZEREPEK       PÁLYA       LISTA                               BEVEZETŐ       LISTA       PÁLYA       FILMJEI       GALÉRIA


Ezen az oldalon elsősorban azon filmjei kerülnek bemutatásra, melyeket a televízió – tudomásom szerint – soha nem közvetített, ezért alig ismertek a nagyközönség számára. Szerepelnek köztük olyanok, melyekben főszerepet, vagy jelentős mellékszerepet alakított, de jobbára ide kerülnek azok is, melyekben csak kis szerepet játszott. Az 50-es, 60-as évek filmjeire jellemző volt, hogy gyakran a legkisebb szerepekre is kitüntetett, országos hírű színészeket hívtak meg. Ez volt egyik oka annak, hogy a nézők kedvelték és látogatták e filmeket, és annak is, hogy a színészeket az egész ország, nem csak a színházbajáró emberek, vagyis a nagyvárosok polgárai, de a legkisebb falvak lakosai is ismerték, becsülték, szerették.

2020. februárjától számos Bessenyei-film, köztük alig ismertek is, teljes terjedelmükben felkerültek a videómegosztó-oldalakra – a linkeket lásd a honlap következő oldalán.


1. AZ UTOLSÓ KÖR, 1968
2. DÉLIBÁB MINDEN MENNYISÉGBEN, 1962
3. HA EGYSZER HÚSZ ÉV MÚLVA, 1964
4. KESERŰ IGAZSÁG, 1956
5. LÁZ, 1957


LÁZ
1957.

A teljes film ITT látható
Három sorsdöntő részlet a Láz című filmből

A film részletes bemutatása előtt álljon itt az a rövid ismertetés, ami a videómegosztó oldalon olvasható: „Bessenyei Ferencnek sokáig az itt látható Láz című alkotás volt a kedvenc filmje. Mind ő, mind a rendező, Gertler Viktor nagyra tartotta ezt a közös munkájukat, amit a kritika igen barátságtalanul fogadott, nyilván azért, mert ez a valóságos történeten alapuló film igen rossz fényt vetett a II. világháború előtti nagytőkés csoportosulásokra. A film másfél évig készült, és a forgatás 1957. május 22-ig tartott [valójában július végéig]; e napon kezdődött Bessenyei Ferenc büntetése az 1956-os szerepvállalása miatt: ez a szilencium a rádióra és a filmgyárra vonatkozott, a színházban soha nem lépett hatályba, és a már elkészült film bemutatóját sem érintette: ez 1957. október 3-án volt.”

1957. október 3-án mutatták be Gertler Viktor új filmjét, a Láz-at, amit Bessenyei Ferenc még 1970-ben is, amikor már mögötte voltak legnagyobb és legsikeresebb filmjei (például a Dúvad, Zápor, Egy magyar nábob, Koppányi aga testamentuma stb. stb.) legkedvesebb filmjének tartott.

Gertler Viktor saját elmondása szerint „vagy másfél évig dolgozott sok munkatársával” ezen a filmen. (ld. Gertler Viktor: A rendező véleménye, Film Színház Muzsika, 1957. október 18.) Ez azt jelenti, hogy a film előkészítői munkái még az 1956-os események kirobbanása előtt elkezdődtek, de maga a forgatás nyilván csak sokkal később, 1957. tavaszán indult, és legalább 1957. júliusáig folytatódott: és ezzel késleltette a főhősre és még három mellékszereplőre (Raksányi Gellért, Szakáts Miklós és Verebes Károly) kirótt büntetés ( = filmezéstől való eltiltás) megkezdését (v. ö. ezzel az oldallal)
     Bessenyei Ferenc a nagysikerű Különös ismertetőjel forgatásának befejezése és az 1956-os eseményeket követő ( = filmezéstől és rádiózástól való) eltiltása közötti mintegy két évben, tehát 1955 végétől 1957 nyaráig öt filmet forgatott. A Darvas József művéből készült Ranódy László rendezte Szakadék című filmet (főszerep), amit 1956. március 1-én mutattak be, a Fábri Zoltán rendezte Hannibál tanár úr című filmet, ami 1956. október 18-án került a mozikba, a Bán Frigyes rendezte A császár parancsára című filmet (főszerep), amit csak egy évvel később 1957. november 21-én mutattak be. Továbbá a Várkonyi Zoltán rendezte Keserű igazság című filmet, amit hiába fejeztek be 1956 nyár végére, kerek 30 évre zár alá helyeztek, és majd csak 1986-ban mutattak be. És a Gertler Viktor rendezte Láz című filmet, melynek utolsó forgatási napján kezdődött el a szilenciuma. Mind e film, mind a már egy évvel korábban befejezett A császár parancsára című film bemutatójára már a szilenciuma alatt, 1957. őszén került sor (v. ö. ezzel az oldallal).

A Láz című film nagyon tömören összefoglalva egy "független, ideológiamentes sajtótermék szerint": „arról szól, hogyan akarta egy lelkes, fiatal magyar bányamérnök megteremteni a magyar alumíniumipart, s hogyan gátolta meg őt ebben a hitleri Németország gazdaságpolitikája.” (forrás: Komárom-megyei Dolgozók Lapja, 1957. május 4.) – Ugyanez kicsit bővebben egy hivatalos, a hatalom ideológiáját hűen követő sajtóorgánum leírásában: „A »Láz« úgynevezett karrierfilm. Egy minden akadályt elsöprő energiájú, nem tudásában, tehetségében, inkább erőszakosságában és szerencséjében bízó, ínségkonyhára járó koldusból milliomos nagyvállalkozóvá feltörő bányamérnök karrierjének története. Illetve – hogy pontosabbak legyünk – a karrier egyes állomásainak és a kornak: a két világháború közötti, fasizálódó Magyarország »felső tízezrének« életét bemutató, egymás mellé rakott kiragadott jelenetek csillogóvá fényesített füzére.” (forrás: Garai Tamás 1957. október 4-én, a Népakarat újságban megjelent kritikája)
     Garai Tamásnak igaza van, amikor a kész filmet „egymás mellé rakott kiragadott jelenetek füzérének” nevezi, hiszen a forgatókönyv nem folyamatában írja le a főhős életét, hanem csak legfontosabb állomásait mutatja be belőle, olykor kisebb, máskor nagyobb időközöket kihagyva. A történet kezdete és vége között pontosan 20 év telik el. A film ennyit mutat meg Szabó Barna bányamérnök életéből: attól a pillanattól, hogy 1918-ban a vesztett háború végén megmenti egy bajtársa életét, küzdelmein, kezdeti sikerein, majd tönkremenetelén keresztül egészen a végső bukásáig.

Tarján Tamás (1949-2017) irodalomtörténész, színikritikus, dramaturg 1983-ban a Filmbarátok Kiskönyvtára sorozatban megjelent Bessenyei Ferenc című kötetben így ír a filmről: „1957-ben ígéretesnek tetsző feladatot kapott Gertler Viktortól a "Láz"-ban. Ez a túlpoentírozott, hatásvadász film sajnos nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.” Tarján e néhány sorban csak ugyanazt ismételte el, amit 1957. októberében a szolgalelkű újságírók az ország szinte minden sajtótermékében leírtak a "Láz"-ról: „elhibázott alkotás” – „forgatókönyve hamis, önmagában ellentmondásos története a magyar bauxitkincs feltárásának és hasznosításának” (Dersi Tamás) – „majdnem minden porcikájában hamis” (Ujvári Imre) – „alapjában nacionalista film, ellenséges ideológiát terjeszt (pl. vitathatatlan, hogy a bauxit tőkés kiaknázásának lehetőségeiről szóló példálózás a tavalyi [1956] soviniszta hullám jellegzetes üledéke”. (Rényi Péter)

Az újságírók, köztük nem csak hivatásos kritikusok, hanem például írók is, szinte kivétel nélkül mind, vadul nekiestek a filmnek. Ahogy a film alaptörténetének írója, Bencsik Imre dramaturg (ezidőben "Budai" néven III/III ügynök) a filmhez írt zárszavában fogalmazza: „Nem volt még magyar film, amelynek olyan zajos bukása lett volna, mint a »Láz«-nak, pontosabban a »Láz« forgatókönyvének. A kritikák egyhangúlag elítélték a filmet, némelyik lelkesen, némelyik kesztyűs kézzel, mások "szitok-átok záporral".”

A megszólalók elsősorban a forgatókönyvet szapulták, és azt állították, hogy a film főleg azért nem sikerült, mert „olyan ember, mint Szabó Barna” nem létezik, nem létezhet, nem létezhetett soha. „Szabó Barna, aki inkább nyomorog, minthogy engedjen a németeknek: ilyen ember a valóságban nem létezett”, fogalmaz például Dersi Tamás.
     A kritikusok másik vádja Szabó személyével kapcsolatban, tömören, ismét Dersi Tamás szavaival kifejezve az, hogy gazember: „Szabó Barna a „dzsungel törvényei szerint élő és törtetőm kíméletlen self-made-man típusa … botcsinálta hős.” (ugyancsak Dersi Tamás)
     – Ugyanezt Szinetár György, egy másik fősodrú média, a Magyarország újságban így fogalmazza meg: Szabó Barna „olyan ember, aki átlép tűzön, vízen, életen, baráton, szerelmen, átlép hidegen és könyörtelenül mindenkin és mindenen, hogy karriert csináljon, pénzt szerezzen, meggazdagodjon” ... „Milyen általános szélesebb tervek izzítják Szabó Barna karrierálmait? Semmi más, mint az önzés! Igen, egy rideg, önző, kegyetlen és visszataszító kapitalista ez az ember.” (Szinetár György)
     – Majd Rényi Péter a Népszabadság főideológusa: Szabó Barna „ragadozó, pénzéhes, hatalomratörő, barbár … A Szabó Barna-féle embereket a fasizmus nemhogy taszította volna, hanem, éppen ellenkezőleg, vonzotta – modoruknál, jellemüknél, életfelfogásuknál fogva is!” (Rényi Péter)
     – A Népakaratban Garai Tamás: Szabó Barna „nem tudásában, tehetségében, inkább erőszakosságában és szerencséjében bízó” ember. (Garai Tamás)
     – És így tovább, így tovább…

A filmet hivatalból bíráló uraknak tehát fogalmuk sem volt róla, és nem is tartották feladatuknak, hogy ennek utána járjanak (bár az is lehet, hogy csak a politikai hatalom, aminek vakon és süketen engedelmeskedtek, nem engedte, hogy erről beszéljenek), hogy a film valójában egy nagyonis élő ember életét, küzdelmét meséli él, mégha művészi szabadsággal is. Pontosan akkora szabadsággal, mellyel az irodalomban az írók, a filmművészetben a rendezők általában élni szoktak: Miközben a főhős életének legfontosabb állomásait, küzdelmének tanulságait mutatják be, elmesélhetővé teszik a történetét.
     Bár nekem Feri elmondta, hogy a film valóságos történeten alapszik, de azt, hogy Szabó Barna mögött pontosan ki bújik meg, csak alig pár hete tudtam meg, amikor „egy világszinten elismert bauxitkutató”, Dr. Komlóssy György nyugdíjas geológus az interneten megnézte a filmet, és ezt követően [2021. júniusában] levelével megkeresett. Tőle tudtam meg, hogy Szabó Barna alakját a film készítői Balás Jenő (1882-1938) bányamérnökről mintázták.

Dr. Komlóssy György levelében ezeket mesélte el: „Ami a Láz c. filmet illeti, ami lényegében Balás Jenő a gánti bauxit felfedezőjéről szól, különösen közel áll hozzám. Akkor kerültem egyetemre [a film bemutatásakor, azaz 1957-ben], ahol geológiát tanultam, majd elvégezvén közel 60 éven át a bauxitkutatással foglalkoztam, először itthon, majd öt földrészen 22 országban. Amikor a filmet láttam, még nem sejthettem, hogy egy életen át megszállottja leszek ennek a csodálatos hivatásnak.
     A 2016-évi Bányásznapon (december 4-én, Szent Borbála napján) Gánt községben (Vértes-hegység) emléktáblát avattak Balás Jenő tiszteletére a bánya megnyitásának 90. évfordulója alkalmából. Engem ért az a megtiszteltetés, hogy ez alkalommal, mint a szakma képviselője az ünnepi beszédet elmondjam. [a beszéd teljes szövege ITT olvasható]
     Balás Jenő életútja és a filmben bematatott történet nem fedi a pontos valóságot. Pl. nem tudni arról, hogy az olasz fronton harcolt volna. De ez nem lényeg.
     És ez most éppen milyen aktuális, hisz ma van a Trianoni békeszerződés évfordulója, hogy akkor, amikor Magyarország elvesztette ércbányáinak 98 %-át, akkor valaki elindul egy kalapáccsal a kezében, hogy feltárja, maradt-e valami a csonka hazában. Tehát nem jajveszékelt, mint akkor szinte az egész nemzet, hanem nekiállt dolgozni a megmaradt országrész gazdasági és ezen keresztül szellemi felemelkedéséért. A magyar bauxitbányászat két alkalommal mindkét világháború után segítette Magyarországot gazdaságának talpra állításában. A XX. század féme az alumínium, nyersanyaga a bauxit. Magyarország 1935 és 39 között a világ második legnagyobb bauxittermelője volt, 1940-ben az első. Ebben Balás Jenőnek óriási érdemei voltak. Megérdemelt egy filmet! Nem a részletek a fontosak, hanem az ember!!! Azt pedig Bessenyei Ferenc tökéletesen alakította. Mert egész lényével visszaadta a nemes, küzdő embert. A film erről szól, a küzdelemről, a fanatikus kitartás gyümölcséről, a sikerről. És példát adott nekünk akkori fiataloknak. Jó példát.
     Ami meg az internetet illeti, ott leírják, hogy Balás Jenőt kiutasították Romániából. Ami nem igaz. Nekem mindkét szülőm családja Erdélyből jött át. Az állami alkalmazottaknak fel kellett esküdni a román kormányra, számukra ez elképzelhetetlen volt. Aztán jöttek maguktól is sokan kb. 200.000-en. Döntően értelmiségiek. Köztük volt Balás Jenő is, neki aligha kellett felesküdni, magától jött, a maradék hazát akarta szolgálni.”

Balás Jenő életéről Dr. Komlóssy György levele és beszédén kívül még a következő részletes leírás is megtalálható az interneten: http://fmmk.hu/mernokokfejerben/imapbuilder/BalasJ.pdf.

folytatása hamarosan következik


Feltéve: 2021. augusztus 11.



VISSZA


     ÉLETE          PÁLYÁJA          SZÍNHÁZ          KEZDŐLAP          FILM-TV          EGYÉB          KÉPGALÉRIA