BESSENYEI FERENC
kétszeres Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész, a Nemzeti Színház örökös tagja,
a Nemzet Színésze és több más kitüntetés birtokosának
autentikus honlapja


CIVIL GALÉRIA


HÓDMEZŐVÁSÁRHELY     1940-1950     PORTRÉK     1950-1963     1963-1970     1970-1987     1987-TŐL

1987 - TŐL


AZ IDŐSZAK TÖBBI OLDALA
ÉLETE           ÚJSÁGCIKKEK

Pillanatképek 1987-88-ból



Feri a kép hátuljára ezt írta:
„Mészáros Ági és mi, utolsó találkozásunk”
jobbra Sinkovits Imre, balra Feri, középen Mészáros Ági

Zorba jelmezében az öltözőben


Búcsúzás a Turista úttól


Együtt az „költöző csapat” a Turista úton
Feri Jágóval, Gőréval és a komondor Bumbival


Ez a kép még a kiköltözés előtti időből származik,
amikor még csak Kócos, azaz Doboka és Számum voltak a lovaink



Pilisborsjenőn az építkezés előtt

Én és Bumbi2, a komondor
Feri ezt írta alá: »a két „kutya”«


Az épülő és a már kész pilisborosjenői ház


Baloldalon háttal Feri



Feri háló- és

lakószobája



A nappali előlről

és hátulról



Feri ide gyakran hívott vendégeket,
a képen Simándy Józseffel és Sas Józsival

illetve Németh Sanyival és Csenterics Ágival


A fedeles lovarda épülése


A munka közepében, elől az épülő lovarda, hátul a ház



Feri a jobb oldali kép hátuljára ezt írta:
„építek – nem 'Akármit'? – Na!”


A gazda az elkészült birtokon


Itt pedig ez áll a kép hátulján
„ez a ház is az enyém volt – Nem csak a ló”



Feri kedvenc lovával, Dobokával

Az elsőnek behozott német csikókkal


Pillanatképek


A kiskunhalasi lovaspálya lelátóján

És lovaglás közben a későbbi lajosmizsei tanya udvarán



Közös lovaglás a frissen vásárolt lajosmizsei tanyán


A kép hátuljára ezt írta:
»ez is a közös játék „öröme”«



A kép hátuljára ezt írta:
»Csavargás közben
Eszter meg én meg a lovak - és ez a „Fa” mögöttünk! (óriási)«


Munka közben


Az 1988-ban megjelent Bessenyei című könyv egyik bemutatóján
Deák Attilával, a könyv szerzőjével

Feri dedikálja a könyvet és a szintén ekkor megjelent lemezeit




A Hegedűs a háztetőn című darabot másodszor 1985. május 24-én mutatja be a Budapesti Operettszínház nagyjából ugyanazzal a szereplőgárdával, mint 1973-ban. A darab zeneszerzője ekkor jön megnézni az előadást, amitől el van ragadtatva. Földes Anna így ír a Bessenyei című könyvből erről a látogatásról:

»A legértékesebb dícséretet Bessenyei a legilletékesebbtől kapja. A komponista Jerry Bock, aki csak a felújításon láthatta a magyar Tejesembert, elragadtatva nyilatkozik a budapesti csapatmunkáról, és arról, hogy ezt az előadást súlyosabbnak és komolyabbnak látta, mint jó néhány színházban. A helyszín itt az operettszínház, de nem operettesen játsszák. Bessenyei pedig „az egyik legkitűnőbb Tevje, akit valaha láttam. Talán nem is játszotta még soha ezt a szerepet ilyen hatalmas, robosztus egyéniség. És micsoda roppant hangja van” (Esti Hírlap, 1985. V. 31.).«


Feri az előadás után a zeneszerővel



Tevje, a feleségével, Halász Arankával

Tevje családjával,
lent az a szöveg, melyet e kép hátuljára írt:



Ez a lenti kép hátoldala. A vizsgázó kislány köszönő sorai alá Feri ezt írta: „ez a lányok vizsgája segítettem neki”

A fenti kép hátoldala:
A „családom” „Anatevkából” „szépek”


Bessenyei Ferencre mindig jellemző volt mások segítése. E két kép akkor készült, amikor az operett studióban vizsgázó lányoknak végszavazott
A baloldali lánynak 1992-ben a jobb oldalinak 1994-ben, amikor a Hegedűs már nem is volt műsoron, nyilván azért van itt már civil ruhában



1997-ben veszik fel a lábnyomát a „Halhatatlanok” közé

1994-ben Vas Gáborral, amikor még énekórára járt hozzá a belvárosba



Simándy Józseffel régi fényképeket nézegetnek

Ezt a piros Mercedest azután vettük,
hogy a második vajszínű Mercedesét
(ami előtt a fenti képen Vas Gáborral áll) ellopták a háza elől
Ezt a piros kocsit töri 1996-ban totálkárossá
Éppen Simándy Józsefet viszi valahova
(Itt látszik csak igazán, mennyire kövér volt ebben az időben)


A Lajosmizse-i tanya, az utolsó otthon építése


A tanyát 1990 nyarán kezdtük el építeni

Már csaknem egy éve a tanyán laktunk, amikor az udvar kikövezése következett



A már kész, de teljesen nyers lakóépület előtt

A féligkész istálló előtt


Élet a Lajosmizse-i tanyán


És évekkel később a már belakott tanya



A régi és az új háziállataink:
a két vizsla, Jágó és Lükü a régiek, és az ölemben levők az újak: Apróság, a kuvasz, Pici, a fekete puli, és
Kiscili, az első macskánk kölyke, aki új is, meg régi is

Évekkel később Feri a már jócskán megnőtt Aprósággal és Picivel,
és az igencsak megöregedett Lüküvel



A hathetes Lükü a már felnőtt Jágóval Pilisborosjenőn, még abból az időből, amikor Jágó nem óhajtott Lüküvel érintkezni. Lükü azért kapta ezt a nevet, mert ahogy megérkezett hozzánk, első dolga volt, hogy megrúgatta magát egy lóval

Életünk első macskája, Cili, aki az építkezés alatt költözött a tanyára, de télire felvittük Borosjenőre, ahol a házból mindig Feri ablákán át járt ki-be



Dobokával Lajosmizsén

Eleinte Feri még itt is lovagolt



Dobokával a karámnál

.. és bent az udvaron



Együtt a tanyán

Feri az udvaron, amikor az még tele volt virággal
(mikor megnőttek a fák, a virágok eltűntek)


A budai Küküllő utcai lakásban


Az Agárdy Gábor festette Othello-kép előtt
Feri ezt írta a képre:
„Othello és én”

Hátunk mögött a régi Nemzeti egy darabkája (Gobbi Hilda ajándéka) és az Othello kép

Feri mögött a falon a „színész-diplomája”
amit azok a színészek kaptak,
akik nem végeztek főiskolát


Hivatalos események 1999 után


80. születésnapjára a nemzeti Színház igazgatójától falovat kap ajándékba a hivatalos köszöntőn

2000. június 24-én megkapja a Magyar Örökség díjat


Riport a tanyán egy téli napon (különben a felvételek mindig kint az udvaron készülnek, a stábot nem szívesen engedjük a házba)



Szavalás közben

Széles Annával egy rendezvényen



Pók Edinával a József Attila Színház öltözőjében
Pósalaky úr jelmezében



A rádió Márványtermében szaval, jobbra Rapcsányi László




Végre az eredeti testsúlyával

2001. márciusában Komlós Jucival,
akivel egy napon születtek, és akivel majd
3 év múlva együtt ünnepelnek a Nemzetiben



2004. március 27-én, a Madách Színházban Hegedűs D. Géza köszönti
a Színházi Világnap keretében

A nyári konyhában a napi sajtót böngészi




2004. július 17-én a hívekkel a kápolnánkban bemutatott szentmise után
A háttérben Weigl atyával beszélgetek, aki majd a temetési szertartását végzi

2004. augusztusában Csenterics Ágival, aki oly sok riport után, most az utolsó tanyai riportját rendezi


A tanyán készült riportok képei









Feltéve: 2012. április 17.



VISSZA


     ÉLETE         SZÍNHÁZ         PÁLYÁJA         KEZDŐLAP         FILM-TV         EGYÉB         KÉPGALÉRIA