BESSENYEI FERENC
kétszeres Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész, a Nemzeti Színház örökös tagja,
a Nemzet Színésze és több más kitüntetés birtokosának
autentikus honlapja

BESSENYEI FERENC

1919. FEBRUÁR 10. – 2013. FEBRUÁR 10.

2013. február 10.
BESSENYEI FERENC SZÜLETÉSÉNEK 94. ÉVFORDULÓJA

2013. február 9.
HEGEDÚS A HÁZTETŐN BEMUTATÓJÁNAK 40. ÉVFORDULÓJA



A honlap ezévi születésnapi ajándéka Bessenyei Ferenc legendás szerepének, Tevjének, a tejesembernek a felidézése. Az Operett Színház Vámos László rendezésében és Bessenyei Ferenc főszereplésével 1973. február 9-én, tehát pont 40 évvel ezelőtt a mai napon – egy nappal 54.születésnapja előtt – mutatta be a Hegedűs a háztetőn musicalt kirobbanó sikerrel. A mai nap tehát jubileum, így kiváltképp ildomos, hogy a honlap megemlékezzen erről a nagy eseményről.

Földes Anna a Besssenyei című könyvben többek között ezt írja az előadásról: „A musical – egyéb erényei mellett – azért is aratott világsikert, mert követni tudta a chagalli példát: a tejesember – akárcsak ama zöldkesztyűs, hangszeréből a szívünkben megszólaló dallamokat kicsiholó hegedűs –, egyszerre volt valóságos hús-vér, földi figura és a nemzedékeket éltető, vigasztaló mítosz költői képzelettel teremtett hőse. Bessenyei Tevje alakítójaként egyszerre érzékeltette játékában a hétköznapi ember égi erényeit és a kisember igazi nagyságát. Mintha emberi kapcsolataival, apró gesztusaival, cinkos szemvillanásaival is jelezni kívánná, hogy a szeretet és a szerelem érzelmi skálája végtelen. Az előadás és az alakítás többször visszatérő fénypontja Tevje és az Úristen sajátos párbeszéde: a kocsiját húzó tejesember földi partnerként – barátnak, gazdának tisztelve – szólítja meg a kiválasztott nép Istenét, és úgy pöröl vele, olyan haragosan, szomorúan, mintha a főnöknek, vagy a szomszédnak hányná szemére mulasztását. Ezekben a sodró szenvedéllyel és ellenállhatatlan humorral előadott monológokban Tevje, illetve Bessenyei túlnő az anatevkai méreteken, és a maga bánatának, örömének, sorsüldözött népének is szószólójává válik.
     A bemutató évében fejtette ki nekem Bessenyei egy interjúban »Maga Tevje egyáltalában nem idegen azoktól a nagy drámai figuráktól, akiket korábban játszottam. Magatartásában ott él a szépre, harmóniára való törekvés, de szembetalálkozik az élet kegyetlenségével.«
     A fogadtatás ezúttal egyértelműen és egyhangúan lelkes. A közönség tombolva ünnepli az előadást, a kritikusok levelenként és koszorúban is kínálják a babért. Többen nagyságrendben Bessenyei Othellója, Asztrovja mellé sorolják az alakítást. »Ebben az előadásban – alighanem a rendező is így gondolta – a vendégművész Bessenyei Ferenc a mérce. Nagyszerű találkozás a szereppel; senki se higgye, hogy afféle "lazítás", "könnyítés" vagy "kiruccanás a könnyű műfajba" – nálunk olykor csodálkoznak azon, ha,Claudius táncol és Othello énekel (ebben az oktalan ámulatban ott rejlik színészképzésünk gyengéje is, meg a műfajt, s nem a művet minősítő sznob magatartás is). Szó sincs tehát kirándulásról; egy nagy színész megrendítően szép alakításáról van szó, egy különlegesen nehéz, hatalmas méretű szerepben. Bessenyei remeklése egy furfangos, esendő, nagyszívű és kispénzű embert kelt életre; egy-egy pillanatra egy anatevkai Lear pokoli fájdalmát érezzük játékában, a következő percben akár Gorkij hőse is lehetne... Lágyan lírai és indulatosan drámai az a Tevje, akit Bessenyei megteremt; annyira a Sálem Aléchem megírta zsidó kisember a cári Anatevkából, hogy mindenféle szegény kisember a világnak mindazon tájékáról, ahol még létezik előítélet, megkülönböztetés, méltánytalanság – bármiféle is.« (Demeter Imre, Film Színház Muzsika, 1973. II. 17.)”

Aczél György pár hónappal később a szovjetek nyomására betiltatta a darabot, sőt, Bessenyei Ferencnek is megtiltotta, hogy fellépésein elénekelje a darab leghíresebb számát. A Férjem, a Komédiás című könyv „Pálya” című fejezete (a 75-76. oldal) és a Kovács Zsuzsával készített interjú részletesen foglalkozik az előadással. A betiltás körülményeiről a honlapon külön dokumentum is olvsható.

1985. május 24-én az Operett Színház felújította a darabot, a rendezés, a díszlet, a jelmezek minden megegyezett a tizenkét évvel korábbival, és a színészek közül is csak azokat cserélték le, akik koruk vagy elszerződésük miatt már nem játszhattak.
     Földes Anna miután idéz a különböző kritikákból, melyek sokat foglalkoznak a korábbi és a mostani előadás összehasonlításával, a legfontosabb véleményről ezt írja: „A legértékesebb dicséretet Bessenyei a legilletékesebbtől kapja. A komponista Jerry Bock, aki csak a felújításon láthatta a magyar tejesembert, elragadtatva nyilatkozik az előadásról. Bessenyei »az egyik legkitűnőbb Tevje, akit valaha láttam. Talán nem is játszotta még soha ezt a szerepet ilyen hatalmas, robosztus egyéniség. És micsoda roppant hangja van«.”

A második felújítás utolsó előadása 1988.december 28-án, szerdán volt. Három évvel később – 1992. február 14-én – még egyszer felújították az előadást.

A születésnapot és a 40 éves jubileumot az előadásokon készült képek mellett három rövid kis amatőr videó-részlettel ünnepli a honlap.

1. felvonásból
wmv fájltípus: 2:37 p 2,89 MB

2. felvonásból
wmv fájltípus: 2:23 p 2,69 MB

3. felvonásból
wmv fájltípus: 4:06 p 4,55 MB




Feltéve: 2013. február 9.


             ÉLETE         PÁLYÁJA        SZÍNHÁZ         KEZDŐLAP         FILM-TV         EGYÉB         KÉPGALÉRIA