2012. augusztus 31-én, Hódmezővásárhelyen ünnepélyes gálával adták át a BESSENYEI FERENC MŰVELŐDÉSI KÖZPONTOT FRISSÍTÉS   2021. március 16-án! A megnyító gála 1. részének és 2. részének teljes felvétele ITT és ITT tekinthető meg KÉPES-FILMES BESZÁMOLÓ A GÁLÁRÓL Az előző oldalon már olvasható a beszámoló a 2012. augusztus 31-i hódmezővásárhelyi eseményekről. Most magáról a gáláról következik egy képes, videórészletekkel gazdagított összeállítás. Az ünnepség fényesen sikerült, kirobbanó sikerrel, rendkívül magas színvonalon, ugyanakkor mégis bensőséges hangulatban. Józsa Botond, a fidelio.hu internetes oldal újságírója és e honlap készítője így számolt be a gáláról: Összművészeti gálaesttel tisztelegtek Hódmezővásárhelyen Bessenyei Ferenc emléke előtt a róla elnevezett művelődési központban. A gálán egyúttal a felújított kultúrközpont átadását is ünnepelték. Ahogy elsötétült a nézőtér, megszólalt Bessenyei Ferenc hangja: Nyitányként Ady Endre Aki a helyembe áll című versének első öt verssorát szavalta felvételről. A névadó megható szavalatát – „Lehet-e, lehet-e, Hogy jön még ájult tűz-nyár, Bukó-csillagos éjek S hogy én, Én, már ne éljek?” – a Himnusz követte.      (A szavalat abból az interjúból való, melyet a DUNA televízió a művész 85. születésnapja alkalmából otthonában, a Lajosmizse-i tanyán készített. Akkor Bessenyei természetesen be is fejezte a verset, de erre az estére, ünnepélyes alkalomra az utolsó versszakok nem illettek.) Az ünnepség vendégeit Lázár János államtitkár beszéddel köszöntötte, melyben méltatta a város leghíresebb szülöttét, példaként állítva őt minden tehetséges fiatal elé, hiszen a színész is „a hódmezővásárhelyi Cigányér partjáról jutott el egészen az óceánig”. … A Jordán Tamás és Lőrinczy György rendezte gálaműsor minden részletében Bessenyei előtt tisztelgett. Ezután a Vásáry Tamás vezette Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Kodály Zoltán Háry János-daljátékából az Intermezzót játszotta, emlékül a Szegedi Szabadtéri Játékok 1975-ös előadására, amelyben Bessenyei Ferenc alakította a címszerepet. A Háry-részlet után egy érdekes kísérletnek lehetett tanúja a közönség, Blaskó Péter ugyanis főiskolás kora után ismét együtt játszhatott Bessenyei Ferenccel. Illyés Gyula Fáklyaláng című darabjából Kossuth (Bessenyei Ferenc) és Görgey (Blaskó Péter vette át Ungváry László szerepét) vitáját adták most elő oly módon, hogy egy archív felvételről vetítették Bessenyeit Blaskó Péter mellé.

Illyés Gyula darabjának részlete után a leghíresebb magyar operaária következett. A színészóriás legnagyobb sikerrel és legtöbbször játszott szerepeinek egyike Katona József Bánk bánjának főszerepe volt, melyet Kiss B. Atilla operaénekes az Erkel-opera áriájával idézett meg. Bessenyei Ferenc amellett, hogy felülmúlhatatlanul alakította a legsúlyosabb drámai szerepeket, más műfajokban is gyakran vendégszerepelt. Otthon volt az operettben is. Volt Sárdy János, Honthy Hanna, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert partnere, hogy csak a legnagyobbakat említsük. És játszotta a Marica grófnő Dragomirját is Röck Marika emlékezetes operett színházi vendégszereplésekor. Ezúttal Bordás Barbara és Vadász Dániel (mindketten az Operettszínház fiatal művészei) adtak elő egy duettet ebből az operettből. Majd Udvaros Dorottya emlékezett Bessenyei Ferencre, akivel színpadon soha nem sikerült összekerülnie, de aki életében mégis fontos szerepet játszott: amikor szülei nem kívánatos egyének lettek, Bessenyei és Pécsi Sanyi vitt baba-ételt nekik. Ezután a musical-színész Bessenyeire emlékezve, az Abigél musical-változatából a Hadnagy úr című dalt énekelte el. És ha Bessenyei Ferenc és a zenés színház szóba kerül, a rendezők úgy gondolták, hogy ezúttal sem maradhat ki Tevje dala a Hegedűs a háztetőn című musicalből – ezúttal a Vígszínház jelenlegi előadásában Tevjét alakító Reviczky Gábor előadásában. A gálaelőadás második része, ha lehet, még színesebb volt: a Honvéd Táncszínház művészei Zsuráfszky Zoltán koreográfiáját adták elő, mely kifejezetten erre az estre készült. A táncszínházi koreográfia különlegessége abban rejlett, hogy nem zenére, hanem Bessenyei Ferenc szavalatára, Vörösmarty Mihály A vén cigány című versére készült. Kétségtelenül ez a produkció volt az est egyik fénypontja. Először egy kopott, öreg rádiókészülékből hangzott fel A vén cigány, úgy ahogy egy ilyen készülékből, valahol egy távoli faluban hallhatták egykor az emberek. A készüléket körülvevő parasztlegények a már tisztán szóló második A vén cigányra perdültek csak táncra. A honlapon kicsinyítve az egész produkció látható, hiszen ez a szerkesztés nagymértékben járult hozzá az egész szám drámaiságához. (Csak remélni lehet, hogy az M1 közvetítésében is teljes egészében közvetítik majd ezt a különleges produkciót.) A felfokozott hangulat a továbbiakban sem lankadt. Először Vásáry Tamás Liszt 15. magyar rapszódiáját játszotta, majd az est legmeghatóbb percei következtek, hiszen Jordán Tamás magával Bessenyei Ferenccel „beszélgetett”. A beszélgetés a már korábban is látott módon folyt: Jordán Tamás kérdezett, Bessenyei pedig archív felvételekről válaszolt. (A bejátszott felvételek mindegyike látható a honlap különböző oldalain.)

Ezután Szakcsi Lakatos Béla ült a zongorához, és Kacsóh Pongrácz János vitézéből Bagó (Bessenyei egyik utolsó színpadi szerepe, 1997. februárjában ezzel a szereppel búcsúzott a Nemzeti Színház színpadától) dalára improvizált. Bagó dala után a Győri Balett táncosai léptek színpadra, méghozzá premier előtti produkcióval. A Győrben csak ősszel bemutatandó Zorba előadásból ifj. Harangozó Gyula koreográfiájára a szirtakit mutatták be kirobbanó sikerrel. Ez a produkció is Bessenyei Ferencre emlékezett, hiszen 1988-ban ő játszotta a Zorba címszerepét (a mű egyik másik , kevésbé ismert feldolgozásában). Ezt követte Jordán Tamás rövid szavalata (József Attila A számok című verse), majd megint a Honvéd Táncszínház táncosai léptek színpadra, és fergeteges néptánc összeállítást mutattak be. A gálaest zárásaként természetesen a Szózat hangzott el, ezúttal kivételes előadásban: száz hódmezővásárhelyi gyermek a közönséggel együtt, Jordán Tamás vezényletével szavalta el. A közönség és a megkérdezett művészek mindannyian egyetértettek abban, hogy ez az eklektikusan összeállított műsor tökéletesen tükrözte Bessenyei Ferenc jellemét: nagyszabású volt, mégis barátságos hangulatú, sokoldalú és minden tekintetben nagyon is magyar. A fellépők mellett díszvendégek is emelték a gála rangját, ugyanis a közönség soraiban helyet foglalt a színész özvegye, B. Élthes Eszter és nem kevésbé neves pályatársa, Bitskey Tibor is (aki az idei Bessenyei Ferenc Művészeti Díj nyertese volt), akiket Mohácsi Szilvia, az est bemondónője (és mellesleg Hódmezővásárhely szülötte) mutatott be a közönségnek. Mind színvonalát, mind sokszínűségét tekintve méltó emléket állított ez az est a huszadik század legnagyobb magyar színésze előtt. Még egyszer az oldalon bemutatott filmrészletek:      A gála nyitánya: Aki a helyemre áll: wmv fajltípus: 1:06 p, 1,17 MB      Interjúrészlet: wmv fajltípus: 1:23 p, 1,55 MB      Lázár János beszéde: wmv fajltípus: 2:12 p, 2,45 MB      Részlet a Fáklyalángból: wmv fajltípus: 3:08 p, 3,48 MB      A vén cigány-koreográfia: wmv fajltípus: 8:47 p, 9,72 MB      Riport Bessenyei Ferenccel: wmv fajltípus: 4:38 p, 5,13 MB      Szirtaki a Zorbából: wmv fajltípus: 6:03 p, 6,73 MB (Megjegyzés: A gálán szereplő Bessenyei-számok közül több is szerepel a honlapon. Például A vén cigány és a Kossuth-Görgey vita szerepelt Bessenyei Ferenc előadóestjein, ahogy ez az 1979-es szentesi est felvételéről készült részletekből kiderül.) FRISSÍTÉS   2021. március 16-án! A megnyító gála 1. részének és 2. részének teljes felvétele ITT és ITT tekinthető meg Vissza az átadás bővebb bemutatásához Feltéve: 2012. szeptember 20. Utolsó frissítés: 2021. március 16.