BESSENYEI FERENC
kétszeres Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész, a Nemzeti Színház örökös tagja,
a Nemzet Színésze és több más kitüntetés birtokosának
autentikus honlapja

BESSENYEI FERENC

2012. augusztus 31-én, Hódmezővásárhelyen
ünnepélyes gálával adták át a

BESSENYEI FERENC MŰVELŐDÉSI KÖZPONTOT

Ahogy erről a honlap már korábban beszámolt (lásd a HÍREK oldalon a tudósítást, illetve a 2010. február 10-re, Bessenyei Ferenc 91. születésnapjára készült összeállítást), a hódmezővásárhelyi művelődési központ Bessenyei Ferenc nevét vette fel. Bár maga a névfelvétel már hónapokkal előbb megtörtént, a megújult épület hivatalos, ünnepélyes átadására csak idén, 2012. augusztus 31-én került sor.
     [Az ünnepség fényesen sikerült, kirobbanó sikerrel, rendkívül magas színvonalon, ugyanakkor mégis bensőséges hangulatban. A megújult művelődési központ honlapján ma, 2012. szeptember 5-én egyetlen szóval sem emlékeznek meg e jeles eseményről, és a honlap fejlécét még ma is a régi homlokzat díszíti, ahogy ez a következő képen látható. Szeptember 10-én a régi épület már eltűnt ugyan a honlapról, de az új még mindig nem került fel, csakúgy, ahogy a névadóról sem található továbbra sem egyetlen bejegyzés sem.]

Részlet a 2010. februári hírből:
     „Bessenyei Ferenc nevét veszi fel az Agóra program keretében átalakított Petőfi Művelődési Központ 2012-től. Többek között erről hozott döntést Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város közgyűlése februári rendes ülésén.”
(forrás: http://www.hodmezovasarhely.hu/cikkek/uj-nevet-kap-a-pmk-3859)

(A jobb oldali képen Almási István alpolgármester úr látható az előterjesztéskor, a jobb oldalon pedig a felújított épület)


A mostani eseményről elsőként álljon itt két internetes tudósítás:

1) Átadták a hódmezővásárhelyi Bessenyei-központot (MTI – 2012. szeptember 1., szombat)
Forrás: http://szegedma.hu/hir/szeged/2012/09/atadtak-a-hodmezovasarhelyi-bessenyei-kozpontot.html

A Bessenyei Ferenc pályáját megelevenítő kiállítással és gálával megnyílt pénteken este Hódmezővásárhely megújult és kibővített, a színészóriás nevét viselő művelődési központja.

A központ átadása nemcsak a hódmezővásárhelyiek, hanem az egész ország ünnepe – mondta avatóbeszédében Lázár János (Fidesz), a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, a térség országgyűlési képviselője. Ünnep azok számára, akik hisznek abban, hogy még léteznek olyan közösségek, akik készek és képesek áldozni a kultúráért és a művészetért – tette hozzá.
     „A hódmezővásárhelyiek abban hisznek, hogy a kultúrával, a műveltséggel, a képzőművészettel az ember jobbá tehető. Mi ezt hirdetjük, és kívánjuk is Magyarország minden polgárának” – hangsúlyozta a politikus, aki Bessenyei Ferencről, mint a XX. század legnagyobb magyar színészéről és Hódmezővásárhely számára a legkedvesebb színművészről beszélt.

A Bessenyei Ferenc Művelődési Központ 1,2 milliárd forintos beruházás során, uniós támogatással újították föl. Az alapjaitól megújult, műemléki védettség alatt álló – Janáky István tervei alapján készült – épület a második világháborút követően, 1947 és 49 között a szocreált megelőzően virágzó magyar építészeti modernizmus egyik legszebb példája. A központ egy új, 870 négyzetméteres hasznos alapterületű szárnnyal bővült, ahol táncstúdió, valamint a zeneiskola egy részlege kap helyet. A rekonstrukció terveit Janáky István fiai készítették.
     A központ a 4,2 milliárd forintos összköltséggel megvalósuló Tornyai János Kulturális Városnegyed legfontosabb eleme.

2) Bessenyei-kiállítás és gála Hódmezővásárhelyen (2012. augusztus 31.)
Forrás: http://www.hirado.hu/Hirek/2012/08/30/18/Bessenyei_kiallitas_es_gala_Hodmezovasarhelyen.aspx

Bessenyei Ferenc pályáját megelevenítő kiállítással és gálával nyílik meg pénteken Hódmezővásárhely megújult és kibővített, a színészóriás nevét viselő művelődési központja.
     A színházi előtérben látható tárlat tizennégy tablója a pályakezdéstől az utolsó szerepig idéz fel pillanatokat Bessenyei Ferenc életútjából. A fényképek mellett a színművész gondolatai olvashatóak színházról, művészetről, életről, szülőföldről, magyarságról.

A Jordán Tamás rendezte színházi gála – melyet a helyi város televízió szombaton, az M1 pedig októberben [valószínűleg 22-én] tűz műsorára – Bessenyei Ferenc leghíresebb szerepeit eleveníti föl Magyarország legnagyobb színészeinek tolmácsolásában.
     Az előadáson fellép Bitskey Tibor, Blaskó Péter, Borbás Barbara, Jordán Tamás, Kiss B. Attila, Reviczky Gábor, Szakcsi Lakatos Béla, Udvaros Dorottya, Vásáry Tamás és Vadász Dániel. A Győri Balett Harangozó Gyula, a Honvéd Táncszínház Zsuráfszky Zoltán koreográfiáját mutatja be, az MR Szimfonikusokat Vásáry Tamás és Makláry László dirigálja.

Jordán Tamás az MTI-nek elmondta, hogy a gála Hódmezővásárhely híres szülöttének felidézése mellett azt is bizonyítja, az új művelődési központ alkalmas szinte valamennyi művészeti ág bemutatására, ezért szerepel a műsoron könnyű- és komolyzene, dzsessz, balett és néptánc is a színházi produkciók mellett.
     A Kossuth- és Jászai-díjas művész elárulta, nem ez az első Bessenyei-gála, melyet rendez, 2004-ben a Nemzeti Színház igazgatójaként ünnepi műsorral köszöntötték Bessenyei Ferencet és az ugyanazon a napon – február 10-én – született Komlós Jucit. A 170 évesek címet viselő akkori előadáson szülővárosa nevében fiatal polgármesterként Lázár János köszöntötte föl a színészt.


E hivatalos ismertetések után következzék az „élő” beszámoló. Miként a meghívóból látható, az ünnepség az épület első emeletén elhelyezett Bessenyei-kiállítás megnyitójával kezdődött.

A kiállítás 14 nagyméretű tablóból áll, melyeken Bessenyei Ferenc életét, illetve pályáját lehet nyomon követni. A kiállítást a Bajor Gizi Színészmúzeum – Somogyi Zsolt igazgató – készítette, aki a rövid életrajzot, a szülőföldet és a pályakezdést bemutató tablók után a fennmaradó 11 tablón nem idő, hanem műfajok szerint ismerteti meg a nézőket a színész legfontosabb szerepeivel. A fő hangsúly természetesen Bessenyei Ferenc színházi szerepeire helyeződött.
     Filmbeli szerepeiről (Dúvad, Napfény a jégen, Egy magyar nábob, Koppányi aga testamentuma, Ítélet, A fekete város) egyetlen tabló ad áttekintést. (Az Életrajzi tabló szövege ITT olvasható.)

A színházi pályát bemutató 10 tabló a következő témákat öleli fel:

     Bánk bán tabló – képei az 1951-es nemzeti színházi előadástól az utolsó, a szegedi szabadtéri 1978-as előadásáig
     Orosz klasszikusok tabló – Csehov, Osztrovszkij, Tolsztoj és Gorkij műveiből
     Kossuth, Széchenyi, Görgey tabló – a három Fáklyaláng, a két Széchenyi és Az áruló előadások képei
     Az ember tragédiája tabló – Ádámtól Péter apostolon át az Úr hangja szerepéig
     Shakespeare tabló – képek a Szentivánéji álom, Hamlet, Lear király, Antonius és Kleopátra, A windsori víg nők és a Téli rege előadásaiból
     Othello tabló – az 1954, 1962 és az 1973-as előadások képeivel
     Németh László tabló – az 1956-os és az 1987-es Galilei, Mathiász panzió és Colbert
     Kós, Móricz, Illyés tabló – Az ozorai példa, Dózsa, Budai Nagy Antal, Uri muri darabok szerepeivel
     Zenés játékok tabló – Bob herceg, A szabin nők elrablása, Háry János, Gül Baba, Csárdáskirálynő, János vitéz
     Musical tabló – My Fair Lady, Hegedűs a háztetőn, Zorba legendás szerepeivel

Somogyi Zsolt munkája azonban nem csak képekkel mutatja be Bessenyei Ferenc pályáját, hanem a művész saját gondolataival is – híres szerepeiről készült fotói mellett helyet adott a művész mélyreszántó, örökérvényű mondatainak. De a tablókon helyet kaptak egyéb színháztörténeti emlékek is, mint például Bessenyei Ferenchez intézett szakmai tárgyú levelek, vagy róla írt kritikák részletei.

Ízelítőül álljon itt néhány Bessenyei-idézet:
     A „Kós, Móricz, Illyés tablóról”: „Erkölcsi magatartásuk példaadó. Dózsa, Széchenyi, Kossuth, Görgey és még sorolhatnám napjaink jeles alakjainak megformálásáig, valamennyiük életútjának, bukásának vagy sikerének félelmetes morális háttere van. Különösen felértékelődik ez napjainkban, ebben a tudatzavartól mételyezett korban, amikor nemzeti öntudatunk igencsak megerősítésre szorul. Nagyon nehéz egy olyan magas hőfokon izzó erkölcsi magatartásformának érvényt szerezni a színpadon, mint akár Dózsáé volt, aki azt mondta: »Inkább égessenek meg, minthogy hóhérokat neveljek saját fajtám ellen!«” (1982)
     A „Musical tablóról”: „Mottóként hadd idézzek valamit a darabból, hogy máris tisztán lássa, hogy miről van szó. Figyeljen: »Hegedűs a háztetőn… Bolondosan hangzik, nem? De a mi kis falunkban hát bizony valamennyien hegedűsök vagyunk a háztetőn. Igyekszünk kicsalni egy kellemes, egyszerű dallamot, anélkül, hogy kitörnénk a nyakunkat.« Rövid megfogalmazása ez a humanista mű eszmei mondanivalójának, annak, hogy egy kis nép az élet kétségbeejtő helyzetében hogyan tud önmaga maradni, hagyományaiban, nyelvében, szokásaiban, erkölcsében. Tulajdonképpen a humanizmus himnusza.” (1973)
     A „Németh László tablóról”: „Van Németh Lászlónak egy mondása: »Hűség önmagunkhoz és bátorság a hűségünkhöz«, vagyis hűség a tehetségünkben előírt küldetéshez és bátorság ahhoz, hogy e küldetéshez hűek tudjunk maradni. Színészről szólva, annyit jelent ez, hogy nem szabad rosszabbul játszani, mint ahogy tudunk, de ahogy tudunk, úgy kötelező. Hogy összemérhetjük a saját képességeinket ilyen csodás szellemekkel, az igazán nagyon nagy boldogság.” (1977)
     A „Kossuth, Széchenyi, Görgey tablóról”: „Illyés arra tanított, hogy csupán tisztán lehet élni, hogy nincs bocsánat a nép- és hazaárulásra. Illyés dolgaink tisztázására késztetett, a költészet erejével. Azt értettem meg általa, milyen lehet, amikor a néma vagy elnémított újra elkezd beszélni. És jó volt-e kínkeservesen is gyönyörű élményhez hozzátörni a lelkemet. Németh Lászlótól viszont a gondolkodás kegyetlen logikáját kellett megtanulnom. Hozzá nem vezet a költészet szépsége, az ő gondolatrendszerét tíz körömmel, a lelki kezünkkel, az agyunk kezeivel kell megmászni. És semmit sem hagyhatsz el, minden egymáshoz kapaszkodó mondatot, szót értened kell, ha nem akarsz is.” (1985)
     Az „Othello tablóról”: „Úgy játszottam el, hogy előzőleg nem láttam más színész alakítását, de rengeteget olvastam az előző nemzedékről… Kritikákat, feljegyzéseket, emlékiratokat… Mi volt a legnehezebb? Megoldani egy olyan feladatot, melyet Othello eddigi alakítóinak legnagyobb része kihagyott. Embert ábrázolni pokolian nehéz. Este hatkor behozni egy alakot a színpadra, és töretlenül végigvinni tizenegyig. Még fizikailag is hallatlanul fárasztó. Ezért aztán legtöbben csak Othello »nagyjeleneteit« dolgozták ki, a többin átsiklottak. Pedig Othello tragédiája csak akkor teljes, ha minden részletében szakadatlanul az egész darabon át felépítem. De ezt elérni nehéz. Nemcsak a színész, a néző is belefárad.” (1955)

E koncepció, a művész hitvallásával gazdagított szerepfotókból összeállított tabló-sorozat méltó módon mutatja be Bessenyei Ferenc művészi és emberi nagyságát. A kiállítás egyelőre a Művelődési Központ emeletét díszíti, majd idővel visszakerül a Bajor Gizi Színészmúzeumba.

A kiállítást Dr. Lázár János államtitkár, Hódmezővásárhely volt polgármestere nyitotta meg az ünnepi gálára gyülekező vendégek és a sajtó képviselői előtt. (a kiállítás megnyitójáról, a fentebb látható fotón kívül, nemsokára bővebb anyag kerül fel a honlapra)


Az ünnepélyes gálaműsorra a feldíszített színházteremben került sor. Ahogy elsötétült a nézőtér, megszólalt Bessenyei Ferenc hangja – Ady Endre Aki a helyemre áll című versének első öt versszakát szavalta el. Utána felcsendült a Himnusz. A menyitóbeszédet Dr. Lázár János államtitkár úr tartotta. Az üdvözlések után köszönetet mondott a tervezőknek, kivitelezőknek, majd a kultúra fontosságáról és feladatáról beszélt. Az első rész közepén, a műsorvezető, Mohácsi Szilvia mutatta be a közönségnek Bitskey Tibort, az idei Bessenyei Művészeti Díj nyertesét és B. Élthes Esztert, Bessenyei Ferenc feleségét.
     A rendkívül magas színvonalú színházi gálának csaknem minden műsorszáma Bessenyei Ferenc egy-egy szerepével volt kapcsolatban. (Ezért lett volna az eredeti terv szerint a műsorszámok alatt a háttérben egy-egy Bessenyei fotó kivetítve – ez sajnos elmaradt.)
     Jordán Tamás, aki a 170 évesek című műsort is rendezte, nem csak személyes jellegű felkonferálásaival, hanem a korábban már megismert ötleteivel is tarkította a műsort: Ahogy annak idején akképpen interjúvolta meg Bessenyei Ferencet, hogy az általa élőben feltett kérdésre Bessenyei a vásznon egy-egy tévés pillanatfelvétellel válaszolt, úgy most is készített egy hasonló összeállítást. Ennek próbáján készült az itt látható fotó, maga az interjú szövege pedig ITT olvasható.
     De a rendező-színész nem csak interjúval, hanem előbb még a Fáklyaláng egyik jelenetével is a színpadra idézte Bessenyei Ferencet. Illyés drámájából a Kossuth-Görgey párbeszéd most a vásznon látható Bessenyei-Kossuth és az élőben (és a technika segítségével a vásznon is) látható Blaskó-Görgey között szikrázott fel. Ezt a nagyon hatásos bejátszást az első rész elején stílusosan rögtön a Bánk-ária követte Erkel operájából Kiss B. Attila tolmácsolásában.
     Az est nagysikerű produkciói közül néhány kiragadott fénypont: Vásáry Tamás Liszt játéka és Szakcsi Lakatos Béla Bagó dalára készült improvizációja; a Honvéd Táncszínház produkciója a Bessenyei szavalta A vén cigány szövegére Zsuráfszky Zoltán koreográfiájára; a Győri Balett szirtakija a Győrben hamarosan bemutatandó Zorba előadásból ifj. Harangozó Gyula koreográfiájára; a Honvéd Táncszínház néptánc összeállítása. És az előadás végén Jordán Tamás verseltetése: a rendező irányításával a nézők 100 vásárhelyi diákkal közösen mondták el a Szózatot.

Ahogy haladt az est, a hangulat egyre bensőségesebb lett, és egyre inkább hasonlított a csaknem 8 évvel ezelőtti nemzeti színházi születésnapi gálára. A hódmezővásárhelyi televízió másnap az egész műsort leadta, az M1 pedig előreláthatólag október 22-én tűzi műsorra a gálát, és csak remélni lehet, hogy se meg nem másítja (például a műsorszámok felcserélésével), se nem nagyon rövidíti meg. A műsor egyik nagy erénye ugyanis éppen a szerkesztése volt, a műsorszámok pontos, tudatos felépítése adta meg a drámaiságot és teremtette meg azt a hangulatot, mely a nézőket – joggal mondható – elvarázsolta.
     A DUNA televízió szeptember 8-án, szombaton a 21:35-kor kezdődő KULTIKON című műsorban foglalkozik a megnyitóval.

Az este az utca túloldalán levő és szintén mostanra felújított Tornyai János Múzeumban ért véget, ahol Dr. Lázár János előbb megnyitotta a Csernus Tibor kiállítást, majd a vendégek pezsgővel koccintottak a nap tiszteletére.

Feltéve: 2012. szeptember 5.


A fidelio.hu internetes oldalon szeptember 5-én Józsa Botond tollából részletes beszámoló jelent meg a gáláról:
(forrás: http://fidelio.hu/szinhaz/magazin/gala_es_kiallitas_bessenyei_ferenc_emlekere)
– „Gála és kiállítás Bessenyei Ferenc emlékére” címmel

Ebből következik most néhány részlet:

Összművészeti gálaesttel tisztelegtek Hódmezővásárhelyen a színészlegenda emléke előtt a róla elnevezett művelődési központban. A gálán egyúttal a felújított kultúrközpont átadását is ünnepelték.

Az ünnepség vendégeit Lázár János államtitkár beszéddel köszöntötte, melyben méltatta a város leghíresebb szülöttét, példaként állítva őt minden tehetséges fiatal elé, hiszen a színész is „a hódmezővásárhelyi Cigányér partjáról jutott el egészen az óceánig”. Egyben kitért arra is, hogy reményei szerint a felújított és kibővített művelődési ház a város új „Agorájaként” szolgál majd. …

A Jordán Tamás és Lőrinczy György rendezte gálaműsor minden részletében Bessenyei előtt tisztelgett, de az is bebizonyosodott, hogy a művelődési központ az előadóművészetek bármely ágának képes teret adni. Nyitányként Bessenyei Ferenc Ady Endre Aki a helyembe áll című versét szavalta felvételről, majd komolyzene került terítékre: a Vásáry Tamás vezette Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Kodály Zoltán Háry János-daljátékából az Intermezzót játszotta. Ezek után egy érdekes kísérletnek lehetett tanúja a közönség, Blaskó Péter ugyanis főiskolás kora után ismét együtt játszhatott Bessenyei Ferenccel. Illyés Gyula Fáklyaláng című darabjából Kossuth (Bessenyei Ferenc) és Görgey (Blaskó Péter) vitáját adták most elő oly módon, hogy egy archív felvételről vetítették Bessenyeit Blaskó Péter mellé. A színészóriás legnagyobb sikerrel játszott szerepeinek egyike Katona József Bánk bánjának főszerepe volt, melyet Kiss B. Atilla operaénekes az Erkel-opera legismertebb áriájával idézett meg.

Bessenyei Ferenc amellett, hogy felülmúlhatatlanul alakította a legsúlyosabb drámai szerepeket, a könnyebb műfajokat sem vetette meg, ezekben is remekelt. Otthon volt az operett műfajában, például a Marica grófnő Dragomirját is előszeretettel játszotta. Ezúttal Bordás Barbara és Vadász Dániel (mindketten az Operettszínház fiatal művészei) adott elő egy duettet ebből az operettből, majd Udvaros Dorottya énekelte a Hadnagy úr című dalt az Abigél musical-változatából. És ha Bessenyei Ferenc és a zenés színház szóba kerül, elengedhetetlen, hogy elhangozzék a mindenki által jól ismert részlet a Hegedűs a háztetőn című musicalből – ezúttal a Tevjét alakító Reviczky Gábor előadásában.

A gálaelőadás második része, ha lehet, még színesebb volt: a Honvéd Táncszínház művészei Zsuráfszky Zoltán koreográfiáját adták elő. A táncszínházi koreográfia különlegessége abban rejlett, hogy nem zenére, hanem Bessenyei Ferenc szavalatára, Vörösmarty Mihály A vén cigány című versére készült. Vásáry Tamás Liszt 15. magyar rapszódiájának erejéig ismét zongorához ült, majd az est legmeghatóbb percei következtek, hiszen Bessenyei Ferenccel Jordán Tamás „beszélgetett”. A beszélgetés a már korábban is látott módon folyt: Jordán Tamás kérdezett, Bessenyei pedig archív felvételekről válaszolt. A Honvéd Táncszínház után a Győri Balett táncosai is színpadra léptek, méghozzá egy premier előtti előadáson mutattak be részletet a Zorbából, Harangozó Gyula koreográfiájában. A táncot jazz követte: Szakcsi Lakatos Béla Kacsóh Pongrácz János vitézéből Bagó (Bessenyei egyik utolsó színpadi szerepe) dalára improvizált. A gálaest zárásaként természetesen a Szózat hangzott el, ezúttal kivételes előadásban: száz hódmezővásárhelyi gyermek a közönséggel együtt, Jordán Tamás vezényletével szavalta a Szózatot.

A közönség és a megkérdezett művészek mindannyian egyetértettek abban, hogy ez az eklektikusan összeállított műsor tökéletesen tükrözte Bessenyei Ferenc jellemét: nagyszabású volt, mégis barátságos hangulatú, sokoldalú és minden tekintetben nagyon is magyar. A fellépők mellett díszvendégek is emelték a gála rangját, ugyanis a közönség soraiban helyet foglalt a színész özvegye, B. Élthes Eszter és nem kevésbé neves pályatársa, Bitskey Tibor is. Mind színvonalát, mind sokszínűségét tekintve méltó emléket állított ez az est a huszadik század talán legnagyobb magyar színésze előtt.


Az interneten a következő linken tekinthetők meg fotók a gála nézőközönségéről és a kiállítás megnyitójáról:
http://promenad.hu/galeria/kiallitas-a-szineszoriasrol-megnyito-1310

Az estről ITT látható képes, filmes tudósítás



Feltéve: 2012. szeptember 7.


             ÉLETE         PÁLYÁJA        SZÍNHÁZ         KEZDŐLAP         FILM-TV         EGYÉB         KÉPGALÉRIA