B. Élthes Eszter könyvet írt Bessenyei Ferencről
Férjem, a Komédiás címmel Bessenyei Ferencről a feleség, B. Élthes Eszter (fotó) írt megdöbbentően őszinte, igencsak tanulságos könyvet. A Színészóriásról készült vallomás tanulságul szolgálhat a szakmának és a nagyközönségnek egyaránt. A kötetben szereplő pályatársak is köszöntötték a mű főszereplőjét.
B. Élthes Eszter - Bessenyei Ferenc - Törőcsik Mari
 
A Nemzeti Színház I. emeleti foyer-jában november 24-én délután három órakor mutatták be bensőséges ünnepség keretében B. Élthes Eszter könyvét.
Mintha színházi bemutató lett volna a Nemzeti Színházban: jött a kíváncsi közönség, s jöttek a pályatársak. Nemcsak Bessenyei Ferenc régi játszótársai, Törőcsik Marival az élen, hanem az új nemzedék képviselői is megjelentek. Azok, akiket Bessenyei inkább csak a nézőtérről ismer, de sokra tartja tehetségüket. Ők egy kis önálló műsorral is köszöntötték a Színészóriást, és azt a nagyszerű asszonyt, aki immár közel három és fél évtizede Bessennyei élete-párja és őrzője. (Asszony még ilyen sokáig nem tartott ki mellette.)

Jordán Tamás, a Nemzeti Színház igazgatója önfeledt, boldog köszöntőjében hangsúlyozta: hol másutt, mint a Nemzeti Színházban kell bemutatni egy Bessenyei Ferencről készült kötetet – s a színház ezt örömmel tette.

B. Élthes Esztert (fotó) valójában nem mint színészfeleséget, nem mint építészt vagy fogorvost, hanem mint írónőt ismertem meg a nyolcvanas évek közepén. Még kéziratban olvas(hat)tam Óda az erotikáról, avagy a szexualitás védelmében című munkáját, amely nyers szókimondással és éleslátóan mutatta be azt, amiről akkoriban nem igazán illett beszélni. (Hol voltak akkor még a bulvárlapok, vagy a kereskedelmi csatornák pornó- és erotikus filmjei!) Mindezen túl az oldalakon átütő erővel tört elő B. Élthes Eszter pengeéles logikája. Játszi könnyedséggel vetette papírra azokat a pszichológiai megfigyeléseit, melyeket szakmabeliek is megirigyelhettek. S mindemellett remek humorral, iróniával, nagyon jól írt. A kéziratból 1987-ben könyv lett, amely hangos sikert aratott. Ha akkoriban két ember összehajolt, rögtön ez a könyv lett a téma, s nem volt olyan író-olvasó találkozó, ahol így vagy úgy ne került volna szóba.
Némi szünet után jelentek meg Eszter további munkái, az Óda a szellemhez, avagy az emberiség védelmében, majd A pokol országútján.

Ilyen előzmények után, amikor hírét vettem, hogy javában dolgozik újabb könyvén, amely a férjéről szól, első gondolatom az volt: ő az az író, aki a Színészfejedelemről eredeti megközelítésben igazán jó könyvet tud írni. Hányszor gondol arra a közönség, hogy vajon az a komédiás, aki annyi irodalmi hős szerepét magára öltötte, a hétköznapokon milyen ember is lehet?

A mű Kovács Zsuzsa énekel
 
B. Élthes Eszter maga mondta ki:
„Kutattam, hogy mi a titka, Ferinek? Nem szobrot akartam állítani neki, mert a szobra már áll, hanem az esendő, a szeretetre éhes embert szerettem volna bemutatni.”
B. Élthes Eszternek sikerült, mert remekül kitalálta azt a formát, módszert, mellyel be tudta keríteni Bessenyei Ferencet. Mintha szociográfiát készítene, nekiállt mélyinterjúzni a saját férjével, majd a pályatársakkal, ismerősökkel.

Vida Péter Rubold Ödön
 
Így állt össze egy olyan kötet, amely egyszerre ütköztet és szintetizál. Valamikor Vercors regénye, A Medúza tutaja vagy Oriana Fallaci egy-egy munkája váltott ki ennyire elementáris hatást az olvasóból.

S hogy mi is a titka Bessenyei Ferencnek, azt a könyvbemutatón Törőcsik Mari fogalmazta meg:

„Még képes most is szeretni! Ennél nincs nagyobb dolog a Földön!”

Fotó: Kadelka László

[Deák Attila]