BESSENYEI FERENC
kétszeres Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész, a Nemzeti Színház örökös tagja,
a Nemzet Színésze és több más kitüntetés birtokosának
autentikus honlapja

FILM- ÉS TV-SZEREPEI – 1.


TELEVÍZIÓ       
       FILM
GALÉRIA       SZEREPEK       PÁLYA       LISTA                               BEVEZETŐ       LISTA       PÁLYA       FILMJEI       GALÉRIA



TV-SZEREPEI

1. Rembrandt 1966.
2. Csendélet 1971.
3. A színész kérdez 1974.
4. A képzelt beteg 1971.
5. A béke szigete 1983.
6. A nyomozás 1983.



REMBRANDT 1966.
tévéjáték

A Rembrandt című tévéjáték próbái alatt újságriport készült Bessenyei Ferenccel, aki így vallott a darabról és szerepéről: „A mű egy nagy művész és nagy lélek viszonyáról szól a világhoz, a hétköznapokhoz, a munkához. Bródy tulajdonképpen a véleményét mondja el a festőről, hiszen jórészt kitalált szituációkba helyezi, de ahogyan ezekben a képzeletbeli Rembrandt cselekszik, az tökéletesen egybevág valóságos lényével. … Nagyon nehéz volt megkeresni a színészi maszkot a felvételekhez, mert Rembrandt ahány önarcképet festett, annyiféleképpen látta magát. A szerepet pedig hasonlóság nélkül szinte lehetetlen lett volna megoldani. Meg kellett keresni a középarányost és a művész korát is. Így lett a mi Rembrandtunk 50 év körüli, ritkuló hajú és szakállú, kicsit gyűrött arcú férfiú. Egy hónapig próbáltunk Ádám Ottó rendezésével. … Gosztonyi János drámájában a teljes életét eljátszottam, most csupán néhány napját elevenítjük fel úgy, ahogyan az írói fantáziában élt. Rembrandt, úgy érzem, kicsit rokona Galileinek, csak nem olyan tudatos harcos, mint a nagyszerű tudós, de ő is megvívja a művész örök és mindig meg-megújuló legnagyobb harcát. Harcol, mert fáradhatatlanul munkálkodik, alkotja a szépet, a tisztát, nap nap után hitet tesz és bizonyít. … ”
     Noteszába pedig 1965. november 30-án a következő bejegyzést írta: „Rembrandt vége, nagy lelkizés vége. Szép volt, jó munka!”

Ezek szerint a Rembrandt felvételei már 1965 novemberében befejeződtek, de a televízióban való bemutatására csak 1966. január 29-én szombaton került sor. Bessenyei Ferenc mellett a főbb szerepeket Pécsi Ildikó, Kovács István, Mensáros László, Pap Éva, Gyenge Árpád, Koltai János, Körmendi János alakították. Rendező: Ádám Ottó, operatőr: Kenyeres Gábor volt.

Kovács István a „Férjem, a Komédiás” című könyvben így mesélt a Rembrandt tévéjáték forgatásáról: „Pályám során a legérdekesebb Ferivel való találkozásom a Rembrandt című tévéjátékban volt. Nekem akkor – csakúgy, mint egész életemben – őrült szerencsém volt ezzel a szereppel. Ádám Ottó rendezte a filmet, és bár engem nem tanított, mégis meghívott Titus, azaz Rembrandt fiának a szerepére Bessenyei, Pécsi Ildikó partnerének. … Azóta is kristálytisztán emlékszem a Rembrandt olvasópróbájára. Bemutatkoztam, és Feri, akihez úgy mentem oda, hogy remegett a lábam, egyetlen pillanat alatt eloszlatta bennem a feszültséget. Úgy fogadott, mintha 20 éve ismernénk egymást, és egy perccel ezelőtt hagytunk volna abba valamilyen beszélgetést. Egyetlen szemvillanás alatt áthidalta azt az egyébként hosszabb időszakot, amelyben közel lehet valakihez kerülni. Kapcsolatunk ettől kezdve csak gazdagodott. Oly mértékben könnyítette meg nekem, zöldfülű főiskolásnak az első tévés munkámat, hogy alig hiszem, hogy ezt bárki (vagy bármi) más képes lett volna így megoldani. … A Rembrandt felvételének egyik szünetében együtt ültünk az öltözőben. Ő beszélt, és hallatlan megtiszteltetésnek éreztem, hogy én lehetek a hallgatósága. Ez a kép van előttem: ülünk az öltözőben, nem székeken, hanem a földön, és Feri ontja magából a szakmáról (akkor azt éreztem) a tízparancsolatot. Valakiről beszélgettünk, feldicsérte az egekig, minden jót, amit lehet, elmondott róla – fontos, nagyon fontos ember volt –, majd megjegyezte: »Csak egy baj van vele: nem tudja, hogy milyen meleg egy másik ember keze.« Tökéletes, hibátlan kép volt az illetőről. Akárhányszor hallottam, amikor ontotta magából az elképesztően okos mondatokat, tíz mondatból kilenc jó volt, de egy biztosan olyan tökéletes, hogy kőbe kellett volna vésni. Irtó édes hőzöngésében mindig van legalább egy örök érvényű kijelentés. Úgyhogy boldog vagyok, hogy elmondhatom: sok jeles kollégával lehettem együtt a pályámon, de a kimagasló és alapvetően meghatározó a Ferivel való ismeretségem volt.”

A fotókon Bessenyei Ferenc a felvétel szünetében, majd Pécsi Ildikóval, Kovács Istvánnal és Gyenge Árpáddal látható.

Részlet a tévéjátékból
wmv fájltípus: 510 kB

       



MOLNÁR FERENC: CSENDÉLET 1971.
Tévéjáték

1971 tavaszán a televízióban Szirtes Tamás Bessenyei Ferenc, Domján Edit és Muszte Anna szereplésével tévéjátékot rendezett Molnár Ferenc Csendélet című darabjából, amelyet a televízió 1971. június 5-én, szombaton este 20:05-kor sugárzott, majd gyorsan megsemmisített, azaz letörölt.
     (Szirtes Tamás egyébként később még egyszer megrendezte ezt a darabot, Huszti Péterrel, Hernádi Judittal és Varga Máriával - ez a felvétel ma is megvan a televízió archivumában.)

Balra a korabeli Rádió és TV újság 1971. évi 22. számából látható a darab bemutatása.

Bessenyei és Domján Edit nemcsak jó kedvvel komédiáztak ebben a színészekről szóló kítűnő egyfelvonásosban, hanem dalra is fakadtak.
     A darab bevezetőjében Bessenyei Ferenc több kuplét is elénekelt, amit azóta soha, sehol nem lehetett, nem lehet hallani, csak most itt. Mivel annak idején még nem volt videó, a felvétel igen gyenge minőségű, de azért élvezhető és teljesen egyedi, hiszen sehol máshol nincs meg.

Ön volt az a nő, az a mesekicsi nő ...
mp3 fájltípus (284 KB, 12 mp)
wmv fájltípus (118 KB, 12 mp)

Így, így, a kéz a kézben ...
mp3 fájltípus (742 KB, 31 mp)
wmv fájltípus (277 KB, 31 mp)

Jaj, nem tudom mi az oka ...
mp3 fájltípus (745 KB, 31 mp)
wmv fájltípus (277 KB, 31 mp)

Buksi, te édes kis barnám ...
mp3 fájltípus (770 KB, 32 mp)
wmv fájltípus (286 KB, 32 mp)

Domján Edittel három részlet a darabból
wma fájltípus (2,22 MB, 9:29 p)
wma fájltípus (311 KB, 1:15 p)
wma fájltípus (744 KB, 3:04 p)

1971-ben nemcsak a televízió foglalkozott a kultúrával és mutatott be egyre-másra jobbnál-jobb tévé-játékokat, -filmeket, irodalmi műsorokat, de a napi újságok is, melyek nem mulasztották el, hogy a tévében látott, vagy a rádióban hallott darabokról szinte másnap kritikát jelentessenek meg. Így fennmaradt néhány képes beszámoló a Csendéletről is, melyek azonban – szokás szerint – nem annyira a kérdéses produkcióval, mint inkább a művel foglalkoztak. Így még a Film Színház Muzsika hosszú cikkéből is csak alig pár sor foglalkozott a színészek remek játékával. Ehelyütt ezek a cikkből kiragadott részletek olvashatóak.

A Film Színház Muzsika „Csendélet marakodással” címmel közölte Gáll István jegyzetét

A SZÍNÉSZEK élvezik ezt a játékot. Szirtes Tamás rendező jól teremti meg a játék hangulatát. A rossz, öntelt színészeket, akik teljes hittel és szenvedéllyel hisznek önnön nagy művészetükben, csak igazi művészek tudják igazán jól életre kelteni. Olyanok, mint Domján Edit és Bessenyei Ferenc. Akik el tudják hitetni, hogy igazi tétje van a marakodásnak. De akik képesek megéreztetni, a darab végén, hogy egy rossz darabban csepűrágók ágálnak esténként a vidéki színpadon. Hogy takarják egymást? Az teljesen mindegy. Ez a két művész nem takarja el a figurák ürességét, tehetségtelenségét. Kiszolgáltatja nekünk őket. S mi ezen jól szórakozunk.

Azután a Film Színház Muzsika még egy másik képes beszámolót is lehozott a darabról, Molnár Ferenc: Csendélet, „Játék hazugságokkal” címmel

A Csendélet egyike Molnár Ferenc jellegzetes stílusú, a polgárt egyszerre szórakoztató és karikírozó műveinek. A háromszereplős egyfelvonásos vígjáték egymást követő játékbeli hazugságai átkerültek Szirtes Tamás rendezésében a képernyőre. Tulajdonképp az egész fonák-fanyar tréfa két ember életének egy villanása, két színészé, akik közül az egyik nő, a másik férfi, s akik sem egymással, sem egymás nélkül nem képesek élni.

Nógrád / Salgótarján 1971. június 8. számában Barna Tibor elemezte a darabot a Képernyő előtt rovatban „Színdarab a színészéletről” címmel

A Csendélet ritkán játszott és kevéssé ismert egyfelvonásos Molnár Ferenc hagyatékából. A televízió érdeméül írandó, hogy előkereste, felmutatta számunkra. S ha meglehetősen régmúlt is a miliő, melyben a történés pereg, mégis élvezetes és szórakoztató percekkel szolgált. Ebben jelentős az érdeme az érzékelhetően nagy kedvvel komédiázó Bessenyei Ferencnek és a franciás-könnyeden pikáns, élénk játékmodorú Domján Editnek, valamint az Erzsi szobalányt formáló, igen tehetséges Muszte Annának.



A SZÍNÉSZ KÉRDEZ – CSEHOV EST 1974.
irodalmi összeállítás

A Film Színház Muzsika 1974. április 13-i száma mindössze egy képet és a képaláírást közölt a televízióban április 2-án, kedden 20 órától sugárzott irodalmi estről. „Az ÉS SZÍNÉSZ BENNE MINDEN FÉRFI ÉS NŐ … című sorozat múlt heti adása Csehov művészetéből adott keresztmetszeteket. Jelenet a Ványa bácsiból. Asztrov: Bessenyei Ferenc, Jelena: Ronyecz Mária”
     A Csehov estre – mint a fenti idézetből is kiderül – egy tévésorozat, „ÉS SZÍNÉSZ BENNE MINDEN FÉRFI ÉS NŐ”, illetve „KALANDOZÁS KÉTEZER ÉV SZÍNPADÁN” hatodik, „A SZÍNÉSZ KÉRDEZ” egyedi címet viselő adásában került sor. A műsort Gyárfás Miklós vezette és az a Horváth Jenő rendezte, akitől Feri már 1949-ben jelentős szerepeket kapott Szegeden, és aki 1967-től – vidéki színházakban megtartott státusza mellett – a televízióban rendezett. 1949 tavaszán Bessenyei Ferenc pályájának két jelentős figuráját éppen Szegeden Horváth Jenő rendezésében játszotta először: Tyetyerevet a Kispolgárokban és Szakhmáry Zoltánt az Úri muriban.
     (Egyébként jó tudni, hogy Horváth Jenő nevű színész-rendező a magyar színházi világban – és Bessenyei Ferenc életében – kettő is volt. Az egyik Horváth Jenő, aki 1910-ben született, volt az egyik vezetője a szegedi színháznak, aki 1940-ben felvette Ferit, és aki akkor nemcsak rendezett, de játszott is. Ezzel a Horváth Jenővel Feri a Madách Színházban találkozott újra, amikor a Kispolgárokban együtt játszottak, ő Tyetyerevet, Horváth Jenő pedig Besszemenovot. A másik Horváth Jenő fiatalabb, 1921-ben született, és vele is Szegeden találkozott először Bessenyei Ferenc, de csak 1949-ben. Ő osztott rá igazán jelentős szerepeket. És az ebben a cikkben szereplő tévéadás színházi betétjeit ő rendezte. Az első Horváth Jenő már 1968-ban meghalt.)

Az adás Gyárfás Miklós bevezetőjével, majd beszélgetéssel folytatódott. Először Bessenyei Ferenc mesélt Csehovval való első találkozásáról, utána pedig Horváth Jenő saját tapasztalatairól. Ezután következtek a darabrészletek, melyeket Horváth Jenő rendezett, elsőként a Ványa bácsiból néhány részlet. Ebben a darabban Bessenyei a Gellért Endre rendezte előadásokban már kétszer játszotta Asztrov doktort, 1952-ben és 1960-ban. A Nemzeti Színházban Mészáros Ági és Lukács Margit alakította Szonyát és Jelenát, Ványa bácsit pedig Maklári Zoltán. A mostani tévéváltozatban Bodnár Erika volt Szonya, Ronyecz Mária Jelena és Tyll Attila Ványa bácsi.

Másodikként az Ivanovból játszottak jeleneteket. Bessenyei Ferenc ennek főszerepét is alakította már, mégpedig a Nemzeti Színházban, az 1971 januárjában bemutatott Marton Endre rendezte előadásban. 1971-ben Ivanov nagybeteg feleségét Váradi Hédi, szerelmét Moór Mariann, míg most ugyanezeket a szerepeket Szakács Eszter és Drahotea Andrea alakította, az orvost akkor és most is, Szersén Gyula.

Az est harmadik részében Csehov rövid és kevéssé ismert egyfelvonásosát, a Hattyúdalt teljes egészében eljátszották. A szívszorongató történetben Feri partnere Gyenge Árpád volt. A Hattyúdal egy öreg komédiásról szól, aki előadás után elalszik az öltözőjében, s mire felébred, a színház már bezárt. Csak a súgó hallja meg kiáltását, aki nem lévén lakása, titokban az öltözőben tölti az éjszakákat. Az öreg színész előtt, akit már csak komédiákban, bohócként foglalkoztatnak, lepereg az élete, és mintegy búcsúzóul eljátssza még nagy szerepeinek egy-egy jelenetét, illetve azokat, amiket játszani szeretett volna. A darab érdekessége, hogy Bessenyei Ferenc, aki soha nem játszotta Hamletet (mert nem neki való), itt most eljátszik egy jelenetet Shakespeare eme drámájából is.
     Ugyanezt a darabot, 1981 novemberében Dobai Vilmos állította színpadra a Szikra mozi kamaratermében, Feri partnere ekkor Zenthe Ferenc. Erről az eseményről két tudósítás maradt fenn.
     Az első az MTI 1981. november 26-i jelentése: „… A produkció a Fővárosi Moziüzemi Vállalat, „Színház a moziban” elnevezésű sorozatának nyitóeseménye volt. A műsor első felében kisfilmeket mutattak be, amelyek a darab hangulatát készítették elő. A tervek szerint december végéig még további nyolc alkalommal lép fel ezzel a műsorral a két művész.”
     A második a Pesti Műsor 1981. december 23-i számában -cserje- aláírással jelent meg: „Bessenyei Ferenc hosszú pályafutása alatt többször találkozott már Csehovval. Ő volt a híres Ványa bácsiban Asztrov doktor; a későbbi Ivanovja színháztörténeti jelentőségű alakításként él emlékezetünkben. Csehov drámai szerepeinek avatott tolmácsolója most is szerencsés kézzel választotta ki ezt a mini-remekművet (Csehov egyik korai remekét, a Hattyúdalt), hogy új színekkel, egyénisége fényében most a magyar közönségnek bemutassa. Moziba megy tehát a néző, a filmhíradó fogadja, majd két szovjet rövidfilmet lát (Az ikonok világa, Moszkvai Téli Fesztivál), amelyek hangulati bevezetőként szolgálnak a várt színházi előadáshoz. A szünet után pedig sor kerül Csehov Hattyúdalára Dobai Vilmos rendezésében. Bessenyei Ferenc partnere Zenthe Ferenc.”

Ennek az 1974-ben sugárzott, és a tévé archívumában a mai napig fennmaradt adásnak az a különös jelentősége, hogy Bessenyei Ferencet élete két kiemelkedő szerepében csak itt lehet látni. Bár a televízió annak idején mind a Ványa bácsit, mind az Ivanovot közvetítette, a felvételeket letörölték, úgy hogy Feri játéka csak ebben az összeállításban, azaz az előadás néhány itt bemutatott jelenetében látható. (A rádió archívumában mindkét darab színházi előadása megvan.)


BESZÉLGETÉS

Gyárfás Miklós bevezetője:
wma fájltípus: 2:14 p; 560 KB



Bessenyei Ferenc bevezetője:
wmv fájltípus: 2:16 p; 2,66 MB




VÁNYA BÁCSI

       

Részletek a Ványa bácsiból

1. részlet:
wmv fájltípus: 3:54 p; 1,04 MB

2. részlet:
wmv fájltípus: 3:54 p; 4,54 MB

3. részlet:
wmv fájltípus: 52 mp; 1,02 MB

4. részlet:
wmv fájltípus: 3:17 p; 3,82 MB

5. részlet:
wmv fájltípus: 3:24 p; 5,97 MB


IVANOV

Részletek az Ivanovból

1. részlet:
wmv fájltípus: 1:09 p; 1,34 MB

2. részlet:
wmv fájltípus: 44 mp; 853 KB

3. részlet:
wmv fájltípus: 2:56 p; 3,40 MB

4. részlet:
wmv fájltípus: 55 mp; 2,23 MB

5. részlet:
wmv fájltípus: 32 mp; 630 KB

6. részlet:
wmv fájltípus: 2:27 p; 2,84 MB


HATTYÚDAL

       

Részletek a Hattyúdalból

1. részlet:
wmv fájltípus: 3:19 p; 3,87 MB

2. részlet:
wmv fájltípus: 4:11 p; 4,87 MB




FOLYTATÁS


VISSZA


     ÉLETE         PÁLYÁJA         SZÍNHÁZ         KEZDŐLAP         EGYÉB         KÉPGALÉRIA