Beszámoló a 2010-es, a második díjátadásról
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának képviselőtestülete, a 2009. december 3-i ülésén döntött – a bírálóbizottság javaslata alapján – a 2010-es Bessenyei Ferenc Művészeti Díj odaítéléséről.
A 2010-ben, a másodízben odaítélt Bessenyei Ferenc Művészeti Díjat a Magyar Kultúra Napján, 2010. január 22-én a Városháza Dísztermében megtartott Díszközgyűlésen adta át Dr. Lázár János polgármester. A díjat idén először két – egyéni és csoportos – kategóriában osztották ki.
Ebben az évben a kitüntető elismerést egyéni kategóriában Hegedűs Endre Liszt-díjas zongoraművész, míg csoportos kategóriában a 48 éve működő Kankalin Néptáncegyüttes kapta.
Az ünnepségen elsőnek Dr. Lázár János tartotta meg ünnepi beszédét, melynek legfontosabb mondanivalója az volt, hogy egy város életében a kultúrának kell az első helyet elfoglalni. Bár manapság sokan nem engedhetik meg azt a luxust, amit a kultúra jelent. a vásárhelyi önkormányzat a válság ellenére is kiemelt szerepet szán a kulturális fejlesztéseknek. Lázár János hangsúlyozta, hogy a közgyűlés a városfejlesztés központjába a mindennapi kultúra biztosítását helyezte. „Nincs szociális városfejlesztés és fideszes városfejlesztés, csak jó vagy rossz városfejlesztés van.” Beszéde végén pedig bejelentette, hogy két év múlva nyitják meg a Bessenyei Ferenc életét és munkásságát bemutató emlékhelyet.
A polgármester beszédének rövid összefoglalója:
Schopenhauer szerint a kultúra célja az, hogy segítségül szolgáljon, hogy az egyén a világformáló akarat hálójából kiszabadulva megpihenjen a szépség magányos szirtjein. Ma, Magyarországon legföljebb a szerencsés pénzember számára lehet igaz ez a kultúrafelfogás abban a néhány pillanatban, amikor luxusvillája nappalijában elmereng a nemrég vásárolt Cézanne-ján gyönyörködve.
A művészet, a kultúra előteremtése, megteremtése és pártfogása sokkal inkább harc és ádáz küzdelem. És különösen ma kell erő ahhoz, hogy valaki a lét esetlegessége, fenyegetettsége, hiányosságai, olykor borzalma és értelmetlensége közepette fölismerje a kultúra fontosságát.
Ma a magyar kultúra napját ünnepeljük, voltaképpen, egy létében állandósuló önellentmondást. Mert nem természetes az, hogy még létezhet olyan kultúra, amely magyarnak nevezhető. Gazdasági válság, birodalmi giccs, nyelvi imperializmus, bulváros szubkultúrák, mind-mind afelé hatnak, hogy a magyar kultúra öröksége semmivé foszoljon.
A kultúra sohasem luxus, a legkevésbé a nagy válságokban az. Orson Welles teszi föl a paradox kérdést: mit köszönhetünk a Borgiák és Medicik véres századának: egy Raffaellót, egy Michelangelót, egy Leonardo da Vincit. Ezzel szemben mit adott 400 év svájci békéje és demokratikus szelleme? A svájci órákat és itt nem mondom ki, a protestáns etikát. Az utóbbi húsz évben a magyarok leginkább a svájci órák luxusát hajszolták.
Felkértek, hogy írjak egy dolgozatot a fideszes városfejlesztésről. De ilyen nincs, nincs szocialista városfejlesztés és nincs fideszes városfejlesztés, csak jó vagy rossz városfejlesztés van. A kultúra pártokon felüli fogalom, mint ahogy az is pártokon felüli követelmény, hogy egy városban a kultúra kimagasló helyet kapjon a polgárok életében.
Hódmezővásárhely az idén arra vállalkozik, hogy nyüzsgő, színes és változatos új tereket nyit ennek a fölfedezésnek a „minden nap kultúra” jegyében, és közösségi tereket formál ahhoz, hogy ebben a befogadásban új dolgok szülessenek. Éppen ezért egy év múlva a Magyar Kultúra napját az Agóra elkészültével ünnepeljük. Az új, Bessenyei Ferenc művészetének emlékét őrző intézmény pedig két év múlva nyithatja meg kapuját.
A polgármester úr köszöntője után Almási István alpolgármester úr méltatta Hegedűs Endre pályafutását és művészi tevékenységét. A beszéd ITT olvasható pdf formátumban.
A díjat Dr. Lázár János polgármester úrtól az amerikai koncertkörúton vendégeskedő Vásárhelyen született zongoraművész nevében felesége, Hegedűs Katalin vette át, és köszönte meg.
Ezután a tavalyi év díjazottja, vagyis az első Bessenyei Ferenc Művészeti Díj tulajdonosa, Kónya Krisztina Hegedűs Endre zongoraművész tiszteletére, Borsos Annamária kíséretével Bartók Béla „Este a székelyeknél” című művét adta elő.
A csoportos kategória győztesét, a Kankalin Néptáncegyüttest – akit az ünnepségen az együttes alapítója, B. Szűcs Istvánné, korábbi vezetője Gálné Szél Katalin és mostani vezetője, Kis-Jakab Péter képviselt – Dr. Kószó Péter alpolgármester úr mutatta be. A beszéd ITT olvasható pdf formátumban.
Az együttes pályájának részletes ismertetése után a díjat, Bessenyeiné dr. Élthes Eszter adta át Kis-Jakab Péternek. Az elismerést az együttes alapítója, B. Szűcs Istvánné köszönte meg.
Majd az együttes vezetőinek és jelenlevő tagjainak tiszteletére Kónya Krisztina népdalcsokrot adott elő.
Ezután B. Élthes Eszter, Bessenyei Ferenc özvegye tartotta meg rövid köszöntőjét, melyet csakúgy, mint az előző évben, a polgármester úr beszédére tett kiegészítéssel kezdett. Majd – összefoglalva – így folytatta:
Illyés Gyula mondta, hogy az, hogy Petőfi és Madách nincs benne a világirodalomban, nem nekünk, nem a magyaroknak, hanem a világnak baj. Bessenyei Ferenc nem csak ennek az országnak, de az egész világnak egyik legnagyobb művésze volt, akinek játékára nemcsak az itthon, de a tengerentúlon élő magyarok, sőt világhíres pályatársai és ma élő írók is kíváncsiak voltak. … Bessenyei Ferenc „csak” Záhonytól Hegyeshalomig nevelhette, oktathatta, szórakoztathatta az embereket. Pedig a világ lett volna gazdagabb, ha francia, német, vagy pláne angol az anyanyelve.
Most az a furcsa helyzet állt elő, hogy a Díjazottak, mindketten olyan műfajban produkáltak maradandót, amelyeknek a nyelv nem szab határokat. … Kívánom, hogy akármerre járnak a nagyvilágban, büszkén képviseljék azt a szellemet, amire Bessenyei Ferenc nagysága, művészete és emléke, illetve a róla elnevezett díj Önöket kötelezi. (B. Élthes Eszter beszéde ITT olvasható pdf formátumban.)
(A fotókon Hegedűs Endre portréjával díszített Chopin dvd-jének borítója, a Kankalin Néptáncegyüttes, és az ünnepség végén készült csoportkép látható – balról jobbra: Gálné Szél Katalin, Hegedűs Katalin [az oklevéllel], B. Élthes Eszter, B. Szűcs Istvánné, Kis-Jakab Péter [a plakettel])
Az ünnepség a Szózat eléneklésével fejeződött be.
Az elismeréssel a város pecsétjével ellátott oklevél és a Bessenyei Ferenc portréját ábrázoló plakett – Nagy Attila szobrászművész alkotása – mellett 500 ezer forintos pénzdíj is jár.
A díjátadásról többek között a következő internetes oldalakon olvashatnak:
www.hodmezovasarhely.hu
www.delmagyar.hu
www.kultura.hu
www.mitortent.hu/
www.promenad.hu
(A beszámoló nemsokára képekkel és videofelvétellel folytatódik)
|
A díjalapítás előzménye ez év februárjára nyúlik vissza, amikor is egy városatya felvetette egy művészeti díj megalapításának ötletét. A város vezetői, miután elfogadták a javaslatot, felvették a kapcsolatot Bessenyei Ferenc özvegyével, kérve az özvegy engedélyét a díjnak Bessenyei Ferencről történő elnevezéséhez.