BESSENYEI FERENC
kétszeres Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész, a Nemzeti Színház örökös tagja,
a Nemzet Színésze és több más kitüntetés birtokosának
autentikus honlapja

FILM-  ÉS  SZÍNMŰVÉSZEK  SÍRJAI
A  FARKASRÉTI  TEMETŐBEN


Feltéve: 2018. június 24.
Az oldal utolsó frissítése: 2024. március 26.

Egy neves ember mondta egyszer a tévében, hogy ő nagyon sokat gondol édesapjára, ehhez nem kell kijárnia a temetőbe, így apja sírjához sem jár. Mint minden féligazság, ez is nagyon meggyőzőnek, első hallásra „nemes” gondolatnak tűnik. Csakhogy az illetőnek nem volt igaza: Amikor ugyanis az élők „csak úgy” gondolnak elhunyt szeretteikre, kedvelt ismerőseikre, akkor ebben az emlékezésben többnyire maga az emlékező a főszereplő, akinek figyelme nem az elhunytra irányul elsősorban, hanem magára az emlékre. Ráadásul az ilyen „magányos” emlékezésben semmi tiszteletadás nincs. Ha viszont a megemlékező magára veszi a fáradtságot, hogy felkeresse az általa ezért vagy azért becsült elhunytat, akkor ez a tett már teljes egészében a halottnak szól, és a tiszteletadása nemcsak az illető személyes ügye, hanem egyúttal „közügy” is lesz, különösen, ha visz is valamit a sírra, vagy elrendezi azt, egyszóval teljes figyelmével fordul a halott felé. Az „otthon emlékező” hozzátartozóknak tudniuk kellene, hogy a temetőben járó emberek a sírok alapján hoznak véleményt az elhunyt rokonairól, jóismerőseiről. De nem csak róluk, hanem magáról az elhunytról, annak „fontosságáról”, érdemeiről is! Amelyik művész sírját ápolják, azt a művészt mások is jobban megbecsülik. Hiszen a sír állapota arról is tanúskodik, hogy az elhunyt érdemei mennyire voltak maradandók, azaz mennyire maradtak fontosnak az utókor számára!

Egy-egy neves színész, előadóművész temetésére pár évtizeddel ezelőttig, többezres tömeg gyűlt össze. Mára nemcsak a „nagy” kedvencek száma, de az emberek lelkesedése is érzékelhetően lecsökkent. Ennek oka életünk rohamos változásában, elszürkülésében, egyre súlyosabb nívótlanságában keresendő, melyhez például a halottégetés (az ezzel járó összes furcsa újítással, mint pl. az urna hazavitele, a hamvak szétszórása ide vagy oda) régi, pogány szokásának elterjedése is hozzá tartozik.
     A temetők arculatát az is nagy mértékben megváltoztatja, hogy egyre kevesebb azon sírok száma, akármilyen híres, elismert művészé az, melyen valamilyen hivatásos szobrász által készített síremlékmű áll. Az 1990-es évek közepéig nagyon sok színművész sírjára készült, vagyis készíttettetett valaki (többnyire valamilyen közintézmény) ilyet; mára azonban már se pénz, se szándék nem maradt a tiszteletadásnak eme formájára.
     Ennek egyik oka nyilván abban rejlik, hogy a halottak tiszteletét is a napi politika határozza meg: olyan, hogy általános, örökérvényű emberi érték, a döntéshozóknál már nem játszik szerepet, még a színművészeknél sem! Helyette a művészek megítélésében a mindenkori politikai szerepvállalás (és a személyes ismeretség) vált az elsődleges szemponttá. Ennek az eljárásnak a kegyelethez semmi köze: valakit csak azért elfelejteni hagyni, mert az illető nem osztotta az éppen hatalmon levők ideológiáját, nem nemes cselekedet, és nem szolgálja egy nép érdekeit, kultúrájának fennmaradását.

Én egész életemben „temető-járó” voltam, de arra csak férjem halála óta jöttem rá, hogy az emberiség két részre osztható: a temetőbe járókra és a temetőbe szinte soha nem járókra. Az itt bemutatásra kerülő listák az előbbieknek próbálnak segítséget adni. Mivel azok a feltáró munkák, melyekre az itt következő listák támaszkodnak, már mind befejeződtek – az OSZK adattára 2003. közepén, dr. Varga Józsefé (ami soha nem akart teljes lenni) 2015-ben, a többiek még korábban –, a jobb eligazodáshoz szükséges lett egy mai (és a változásokat a jövőben is követni szándékozó) munkára.

A honlapon a következő dokumentumok találhatók a Farkasréten nyugvó szín- és filmművészekről:
     1. – BEVEZETÉS ÉS TUDNIVALÓK;
     2. – ABC szerinti TELJES LISTA – pdf formátumban (2023. február 3-i állás szerint);
     3. – Lista a 2018. december 6. után eltemetett személyekről
     4. – ABC szerinti lista, melyről a sírokról készült fotók érhetők el (a fotók szakaszosan kerülnek feltöltésre) – htm formátumban
     5. – PARCELLÁK szerinti TELJES LISTA – pdf formátumban (2023. február 3-i állás szerint);
     6. – A Farkasréti temető TÉRKÉPE – azon parcellák jelölésével, melyekben művészsírok is vannak;
     7. – VÉDETT SÍROK LISTÁJA – pdf formátumban: 2023. február 3-i állás szerint;
     8. – A NÖRIHEZ BENYUJTOTT KÉRVÉNY – pdf formátumban.
(Az eddig elmondottakkal kapcsolatban érdemes a 7. és 8. listát egymással összevetni!)

Figyelem: A 4. számú lista még nem teljes, folyamatosan kerül közlésre!

Végezetül egy személyes élmény: Kutatásaimban talán a legnagyobb, de biztosan a legmaradandóbb élményt az nyújtotta, amikor megláttam azon művészek sírjait, akiket csak elbeszélésekből, filmekből, lexikonokból, vagy a róluk szóló legendákból ismertem: például Gertler Viktor, Gellért Endre és még sokan mások valójában ily módon váltak „élő emberekké” számomra. A magyarok büszkék lehetnek rá, és nagyon örülhetnek neki, hogy vannak (lletve volt, mert a legfontosabbat már sikerült eltüntetni) olyan tévécsatornáik, melyen régi filmeket, színielőadásokat, műsorokat láthatnak: Mióta végigjártam a művészsírokat, az e filmek közreműködői szinte mind „személyes” ismerőseimmé váltak, hiszen láttam a sírjukat, tudom, hogy hol nyugszanak! Béke legyen poraikra!


BEVEZETÉS ÉS TUDNIVALÓK

A listára került nevek kiválasztását az az alapelv vezérelte, hogy kik azok, akik egy – olykor ma is gyakran bemutatott – művészi produkció közreműködői között szerepeltek. Ezért nemcsak a színészek, hanem mindazok nevét tartalmazza, akik közreműködőként részt vettek színházi és operai előadásokban és művészi filmek elkészítésében. Rajtuk kívül szerepel még a listán néhány különösen ismert előadóművész.

A feldolgozás mintájául az OSZK adattára szolgált, ahonnan a legtöbb adat is származik, és ami a leggondosabban, a legkevesebb hibával feldolgozott munka. Sajnos, az OSZK „adattára a 2002-ben elhunytak esetében még reprezentatívnak tekinthető, a 2003-ban Farkasréten temetett személyek azonban már csak esetlegesen kaptak benne helyet” (idézet az OSZK oldaláról), a 2003 második felétől elhunytak pedig teljes egészében hiányoznak. Ez utóbbi tény az oka e lista elkészítésének és interneten való közzétételének.

A nevek a következő oldalakról származnak:

1. – OSZK adattára (ami elsősorban Zsigmond János munkájára támaszkodik):
https://library.hungaricana.hu/en/view/BFLV_bn_41_11_2003_3_2/?pg=133&layout=s Library Budapesti Negyed A Farkasréti Temető 2. - Budapesti Negyed 41. (2003. ősz) A Farkasréti temető 2003-ban:
     az adattár internetes elérhetősége: http://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html

2. – Budapesti Városszépítő Egyesület listája, ahol az adatok lezárása még korábbi: 1987. június 30.

A 2002. után elhunytak esetében, még a következő oldalak:

3. – wikipedia:  https://hu.wikipedia.org/wiki/A_Farkasrréti_temető_nevezetes_halottainak_listája

4. – Dr. Varga József oldala:  http://www.agt.bme.hu/varga/foto/farkasreti/farkasreti.html – Itt 2015-ben volt az utolsó frissítés. – Dr. Varga József nem csak a Farkasréti temetőben nyugvó nevezetes emberek sírjairól készített fotókat, hanem az ország más temetőiben, sőt a külföldön eltemetett magyarokról is;
UPDATE: Az oldal 2019. június közepétől már nem elérhető, csakúgy, mint Varga József összes többi oldala. – Mivel az ő felbecsülhetetlenül értékes gyűjteményének oldalai a Budapesti Műszaki Egyetem adatbázisáról voltak lehívhatóak, a mostani eltűnés azt kell jelentse, hogy az egyetem törölte gépéről volt adjunktusának rendkívül értékes adattárát; elképesztő és soha helyre nem hozható kárt okozva ezzel a magyar nemzetnek.
FRISSÍTÉS 2021. JÚNIUS 19-ÉN:
Óriási örömmel jelenthetem, hogy Dr. Varga József oldala – amit munkahelye 2019. nyarán megszüntetett – a web-archívumban teljes terjedelmében megtalálható az alábbi link alatt:

Dr. Varga József nyitóoldala: https://web.archive.org/web/20090224064603/http://www.agt.bme.hu/staff_h/varga/index.htm
A Farkasréti temetőről készített oldala pedig itt:
https://web.archive.org/web/20090418033309/http://www.agt.bme.hu/staff_h/varga/foto/farkasreti/farkasreti.html


5. – Nemzeti Panteon Alapítvány internetes listája – www.nemzetipanteon.hu – a Farkasréten nyugvó művészek neveivel.

A listán szereplő adatok pontosításához még a következő oldalak szolgáltak segítségül:

6. – Nemzeti Sírkert:  http://nori.gov.hu/nemzeti-sirkert/budapest/farkasreti-temeto/
Ez az oldal 2017. december 14-én megszűnt, az új oldal internetes címe:  http://intezet.nori.gov.hu/nemzeti-sirkert/

7. – Operaénekesek listája:   https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_opera%C3%A9nekesek_list%C3%A1ja

8. – Filmszínészek listája:  http://www.hangosfilm.hu/filmenciklopedia/

9. – Színházi Lexikon - 1931 Schöpflin Aladár

10. – Színházi Lexikon - 1995.

11. – És a járkálás közben felfedezett, eddig egyetlen listán sem szereplő sírok (például a 2010-ben elhunyt Farkas Antal színművészé).

Az abc- és a parcellák-szerinti listákon azok neve is szerepel, akiknek sírja 1987. júniusában (Budapesti Városszépítő Egyesület listája), illetve 2003. elején (OSZK adattára) még megvolt, de mára már felszámolták (így legalább van adat eltemetésük helyéről és sírjuk sorsáról). Vannak, akiket „elvittek” (mint például György László színművész hamvait 1997-ben Leányfalura), és vannak, akiknek sírját a lejáratkor nem váltották meg, ezért azok felszámolásra kerültek.

A feldolgozás túlnyomó része – mintegy 600 sír feltérképezése – 2017. június közepétől 2017. szeptember közepéig tartott. A védettségre benyújtott kérvény elkészítésének időpontja 2018. január volt, ebben az időben a listán már 649 név szerepelt. A felmérés azonban ezen utóbbi időpont óta is tovább folyt, és ennek eredményeképpen 2018. december közepére a megtalált és fényképpel illusztrált sírok száma elérte a 770-t. – És „mivel az élet nem áll meg”, és ezzel a halál sem, a lista ezután is folyamatosan igyekszik kiegészülni az ezen időpont után elhunyt, és Farkasréten eltemetett művészek neveivel. [2023. február 3-i adat: 802 név]

Minden sírról készült fénykép: Dátum azoknál a síroknál olvasható, melyeknél a felmérés tartama alatt valamilyen változás történt. A fotóknak nem a művészi kivitel, hanem a jelenlegi állapot bemutatása, rögzítése volt a célja. [Varga József oldalán nagyon szép művészi fotók láthatók.] Azoknál a síroknál, melyeknél a név nem, vagy csak alig olvasható, külön fotó készült a névtáblával.


A következő sírokon történt a részletes feldolgozás alatt és óta változás:

Kiegészítés 2021. augusztus 26-án
Az itt következő beszámolók időrendi sorrendben készültek, és bennük a művészek nevei – feltételezve ismertségüket – adataik nélkül szerepeltek. Az idő múlása, a változó világ azonban szükségessé tette, hogy az itt említett művészek neve legalább halálozási évükkel és művészi rangjukkal kiegészüljön, hiszen egyre többen lesznek, akik alig vagy talán sehogyan sem hallottak róluk korábban, köszönhetően annak a minősíthetetlen igénytelenségnek, sőt rohasztásnak, ami az oktatás, művelődés, sőt már életünk minden pontját érintő közéletben folyik. Ezért a mai nappal ( = 2021.08.26.) nemcsak az újakban közlök majd pontosabb adatokat, de utólag az eddigi beszámolókat is kiegészítem a szükséges információkkal.


1.  – 2017. június közepétől szeptember közepéig:
     – Bajor Imre (†2014) színművész sírhantjára és Józsa Imre (†2016) színművész viszonylag új sírjára ekkor került műkő;
     – Nagy Miklós (†2000) színházigazgató, színész teljesen tönkrement sírjára kitettek egy terméskövet a névtáblájával;
     – A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság, ezen belül a Nemzeti Örökség Intézete, rövidítve: NÖRI, három művész-sír rendbehozatalát rendelte el 2017. szeptember elején. 1. Mialkovszky Erzsébet (†1988), 2. Neményi Lili (†1988)/Upor Tibor (†1960)/Horváth Árpád (†1944), 3. Sándor Böske (†1992)/Matány Antal (†1944).


2.  – 2017. szeptember közepétől december 25-ig:
     – A 25-ös parcellában (az ú. n. „művészparcellában”) három névtelen sírt rendbe hoztak: így váltak felismerhetővé Pártos Géza (†2003), a Madách Színház legendás rendezője, Palásthy György (†2012) Balázs Béla-díjas filmrendező és Gergely László (†2016) színházi rendező sírjai (ezek eddig semmilyen adattárban nem szerepeltek, és a sírokon sem volt semmilyen név vagy jelzés). – Ekkor került a listára Pápai Erzsi színművésznő neve is, akinek temetése 2017. november 23-án volt
     – A NÖRI által szeptember végén elrendelt munkálatok 2017. december 15-ig befejeződtek; Itt látható: Mialkovszky Erzsébet jelmeztervező eredeti és rendbehozott sírja; Neményi Lili operaénekesnő és a vele eltemetett Upor Péter díszlettervező és Horváth Árpád rendező régi és felújított sírja, valamint Sándor Böske és Matány Árpád színészek felújított sírja.
     – Néhány, korábban szinte a felismerhetetlenségig elhanyagolt síron a tél beálltával végeztek tisztítási munkákat, úgy mint a gaz levágása stb., például Abody Béla (†1990) a Vidám Színpad igazgató, Szőts István (†1998) filmrendező sírján; ezek mind védett sírok, talán a NÖRI írta elő a munkálatokat – nem tudni.
     – Szintén a 25. parcellában Békés Rita (†1978) színművésznő egyébként is gyönyörű és gondosan ápolt sírját, még újabbra cserélték ki (nyilván Békés Itala). Ugyanitt Perczel Zita (†1996) színművésznő szinte olvashatatlan névtábláját újra cserélték, és rendbe hozták a név-aranyozását Honthy Hanna (†1978) sírján (aminek nagy része azóta megint tönkrement: netán kikaparja valaki az aranyat belőle?).
Megtisztítottak néhány sírt, például Lukács Margit (†2002) színművésznő, a Nemzet Színészének sírját. Visszaállították (vagy most csináltatták meg) Joviczky József (†1986) operaénekes sírkövét (2016-ban ide temették feleségét, és azóta a sír csupasz volt, és a fejfán mindössze ennyi állt: "Anyu"). Viszont továbbra sem hozták vissza a Botka-Csányi, a Magyar Rádió legendás karnagy-házaspár sírjára Csányi László (†2005) sírkövét, amit Botka Valéria (†2013) halálakor a NÖRI vitetett el a Nemeskő és Építőipari KFT-vel, és azóta is ennél a KFT-nél van. A sírkő helyreállítása mind a mai napig (= 2023. február 3.) NEM TÖRTÉNT MEG, annak ellenére, hogy ezt a rokonok és a szakszervezet is kérvényezte az illetékeseknél.


3.  – 2018. tavaszi-nyári változások:
     – A NÖRI idén is elrendelte a rossz állapotban lévő sírok rendbehozatalát, a színész-sírok közül a következők felújítását rendelte el: Gellért Endre, (†1960) a Nemzeti Színház legendás rendezője, Simonyi Mária (†1958) színésznő (Móricz Zsigmond felesége), Ilosvay Katalin (†1993) versmondó színésznő, id. Latabár Árpád (†1951), a Latabár dinasztia tagja, valamint a Gozmány György (†1973)/Kelemen Éva (†1986) színész-házaspár. Míg az első hármat valóban a felismerhetetlenségig benőtte a gaz, addig a negyedik korábban sem volt semmivel rosszabb állapotban, mint csomó más „védett” sír, sőt, ahogy ez például a következő képen – Ungvári Lajos (†1984) Kossuth-díjas szobrász sírja – látható, bőven van olyan, amelyikre sokkal inkább ráférne a – legalábbis – tisztességes karbantartás (főleg, ha a puszta halmon olyan felirat áll, mint ezen, vagyis, hogy a sír a „Nemzeti Sírkert része”); Ungvári Lajos egyébként a parlament előtt álló Kossuth-szobor mellékalakjaiért kapta 1953-ban a Kossuth-díját). – De a NÖRI-nek nem csak ez az intézkedése furcsa, hanem az is, hogy amíg tavaly, a több hónapig tartó munkálatok alatt minden ilyen sírnál kitették több más, a rendbehozatalra vonatkozó adat mellett az elhunyt nevét – lásd például Mialkovszky Erzsébet sírját –, addig ez idén nem történt meg a rendbehozás alatt álló síroknál (a NÖRI természetesen nemcsak színészsírokat hozat folyamatosan rendbe, hanem más védett emberek sírjait is).
     – Augusztus közepére befejeződött a NÖRI által elrendelt sírok rendbehozatala: Gellért Endre sírját rendbehozták, és Simonyi Mária, Ilosvay Katalin és id. Latabár Árpád sírjai nemcsak kikerültek végre az áthatolhatatlan bozót alól, de új sírkövet is kaptak. A Gozmány György/Kelemen Éva házaspár eddig is rendben levő sírköve megtisztítva került vissza a helyére.   Ugyancsak szép sírkő került a Nemzeti Színház 2016 nyarán elhunyt nagy drámai színésznőjének, Kohut Magdának a sírjára, akinek a főúton található sírja eddig igen rossz állapotban volt, és aki – igen sajnálatos módon – a szakszervezet kérvénye ellenére sem kapta meg a védettséget.


4.  – 2018. őszi-téleleji változások:
     – A 25-ös úgynevezett művész parcellában három új sír készült el: 1) A NÖRI sírkővet emeltetett Kovács András (†2017) filmrendezőnek az igen síralmas állapotban levő, sőt már kifejezetten veszélyessé vált, majd a szakszervezet kérvényére 2018-ban védetté nyilvánított sírja fölé; 2) A hozzátartozók elkészíttették Mihály Pál (†2017) színművész, és 3) Ullmann Ottó (†2008) zeneszerző sírkövét.
     – A 31-es parcellában a rokonok felújíttatták az Ujlaky család sírját, ifj. Ujlaky László (†2018) halála és ebbe a sírba történt temetése után.
     – Az 1. parcellában Halottak napja után megtisztíttatták Tolnay Klári (†1998) sírját.
     – A 21/2. parcellában felújíttatták Ungváry László (†1982) színművész korábban megrongált sírját (a fejfáról, a név mellől lefeszítették a fémtáblát).


5.  – 2019. tavaszi változások:
     – A 25-ös parcellába temették a 2018 decemberében elhunyt Kósa Ferenc filmrendezőt.
     – Szintén a 25-ös parcellában:  1) A hozzátartozók sírkövet helyeztek a 2014-ben elhunyt és a Szakszervezet kérvényére 2018-ban védetté nyilvánított Sztankay István színművész, a Nemzet Színésze sírjára;  2) Rendbehozták a fura módon már temetése napján védetté nyilvánított Schubert Éva (†2017) színművésznő sírját;  3) Bajka Pál (†2010) színművész névtábkáját 2019. májusában felújították;  4) 2019. június 20-ig három művészt (Bács Ferenc színművészt, Koós János énekest, színészt és Horváth Ádám filmrendezőt) temettek ebbe a parcellába, közülük kettőnek a hozzátartozók a temetés után rendbehozatták a sírját [frissítés: időközben a hozzátartozók mind a három művésznek sírkövet helyeztek a sírjára] – lásd az új temetésekről a Lista a 2018. december 6. után eltemetett személyekről készített külön oldalt.


6.  – 2019. nyárvégi változások:
     – A 25-ös parcellában:  1) A Farkasrétre 2019. január 1. után temetett színházi szakemberek száma hatra növekedett, közülük négyen a 25-ös parcellában nyugszanak, rendezett sírokban; – az új temetésekről lásd a Lista a 2018. december 6. után eltemetett személyekről készített külön oldalt.  2) 2019. augusztusában a Hatos csatorna nevű tévécsatornán elfogtam pár percet a Tea Glóriával című műsorból. Egy idősebb úr beszélgetett a műsor háziasszonyával Cselényi József (†1949) nótaénekesről. Ennél a mondatnál kapcsolódtam az adásba: … „fogjanak össze azok, akik azt szeretnék, hogy Cselényi József sírja megmaradjon”. – És alig egy hónappal később Cselényi József sírját gyönyörűen felújítva találtam. Az ilyen szép történet azon felül, hogy nagy örömet okoz, arról is bizonyságot tesz, miért lenne méltó és igazságos, ha a NÖRI az arra érdemesek sírját – tekintet nélkül az illetők politikai szimpátiájára, pusztán a magyar előadóművészet területén megszerzett érdemük alapján – védetté nyilvánítaná: de hát sajnos erre nem hajlandó.


7.  – 2019. november végi változások:
     – A NÖRI három művész sírjának felújítását végeztette el 2019. november végére. A 25-ös parcellában Pethes Sándor (†1981) színművészét – a síron a név már régóta olvashatatlan volt –; a 26-os parcellában Máriássy Félix (†1975) filmrendező és operatőr fia, Máriássy Ferenc (†1990) közös sírját (a régi sír itt látható); továbbá az 1-es parcellában Sulyok Mária (†1987) színművésznő sírját (a képen az eredeti sír). Ismerve a védett sírok állapotát, megint csak azt tudom mondani, hogy nem igazán érthető, hogy e két utolsó sír felújítására miért volt szükség, különösen Sulyok Mária sírjáé érthetetlen, hiszen a felújítás csak azt eredményezte, hogy az eddig jól látható név szinte láthatatlanná vált (ellentétben a Pethes-sírral, ahol egy láthatatlant tettek végre láthatóvá), és Sulyok Mária férjének sírfelirata is eltűnt (ennek Sulyok Mária nyilván nem örülne).
     Frissítés 2022. január 27-én: Ma kaptam egy e-mailt, benne egy 2018. november 2-ben megjelentetett újságcikkel, ami – többek között – a Farkasréten található elhanyagolt művészsírokkal is foglalkozott. A cikk írója állításai alátámasztására közölt egy fotót Sulyok Mária sírjáról: Ez a fotó, ami tehát 2018-ban készült, már arról tanúskodik, hogy az általam 2017-ben készített és utána közzétett fotón még épségben látható sírkő időközben bal oldalán megroggyant. Azt már korábban is tudni lehetett, hogy a NÖRI nagyon kényes az őket a nyilvánosság előtt érő kritikákra, tehát ennek a sírnak a rendbehozatalát is – nagy valószínűséggel – e cikk megjelenését követően rendelték el.
     – A 25-ös parcellában: A hozzátartozók a 2014-ben elhunyt Fülöp Zsigmond színművésznek a 2018-as kérvény eredményeképpen védetté nyilvánított sírjára sírkövet helyeztek.


8.  – 2020. május-júniusi változások:
     – A 25-ös parcellában a következő változások történtek (hogy kinek a megbízásából, azt nem tudom):  1) Megtisztították Mensáros László (†1993) színművész és Kistétényi Melinda (†1999) organaművésznő (eddig is gondosan ápolt) sírját;  2) a 2017-ben elhunyt Schubert Éva sírjára sírkő került;  3) Iglódi István színművész, rendező, igazgató (†2009) 2018-ban védetté nyilvánított sírját rendbehozták, ugyanis a sír egyik sarka-oldala korábban erősen megroggyant;  4) és ebbe a parcellába temették a 2000-ben elhunyt Andorai Pétert színművészt, a Nemzet Színészét (mely rang a NÖRI szabályai szerint sírjának automatikus védettségét kellene jelentenie). Valamint sírkő került az alig egy éve elhunyt Bács Ferenc színművész sírjára is.
     – A 2019. tavaszán elhunyt Vas Éva színművésznőt férje Gábor Miklós sírjába, mely a 26/2 parcellában van, temették. 2020. május végén nevét végre bevésték a sírkőbe, férje neve mellé.  A 24/5 parcellában (a Kodály-körönd külső ívén levő) Tahi Tóth László (†2018) színművész sírjára sírkövet állítottak. A májusban elhunyt színház-alapító és igazgató rendező Udvaros Bélát első felesége, a 20. parcellában nyugvó Dévay Camilla (†1998) színésznő sírjába temették.
     – Végül egy szomorú hír: A szakszervezet kérvényére, 2018. májusában védetté nyilvánított Hubay Miklós (†2011) író sírja az eddiginél is szomorúbb állapotba került, miután 2019-ben ide temették (azonos nevű) fiát is. Hubay Miklós és feleségének sírkeresztje (csakúgy, mint a 25-ös parcellában Kazal László (†1983) színművész feleségének, Balogh Erzsi (†2008) színésznőnek a keresztfája) letört.


9.  – 2020. júliusi változások:
     – Hubay Miklós sírjának [20/2-1-758] állapota a júliusi esőzések következtében még tovább romlott. Fiának fejfája még áll a síron, de a Kossuth-díjas, háromszoros József Attila-díjas író, drámaíró, műfordító, forgatókönyvíró, egyetemi oktató, dramaturg Hubay Miklós – munkásságának, kitüntetéseinek felsorolása több oldalt tölt be – és neje eddig csak sérült fejfája már eltűnt a sírt borító gazban. Lásd a képeket: 1: A sír hátulról; 2: a bozótban heverő, a fénykép elkészítésének idejére kikapart kidőlt fejfa megmaradt része.
     Az elmúlt három évben folytatott kutatómunka után legnagyobb igyekezetem ellenére sem sikerült konkrétan felderítenem, hogy a NÖRI vezetősége: a) milyen szempontok alapján helyez egy sírt védettség alá; b) milyen szempontok alapján rendeli el egy védett sír rendbehozatalát. Ha csak azokra a sírokra gondolok, melyeket az elmúlt három évben hozattak rendbe, és utána olyan, a végtelenségig elhanyagolt védett sírokat látok, mint például a fentebb már említett Ungvári Lajos Kossuth-díjas szobrászművész, most pedig Hubay Miklós Kossuth-díjas író sírja, akkor nem vagyok képes semmilyen észszerű választ találni ezekre a kérdésekre. Még azt is el tudnám fogadni magyarázatul, ha azt mondják, hogy azok a sírok lesznek védettek és gondozottak, melyeken a név G-vel kezdődik, és y-nal végződik, vagy olyanoké, akikkel a vezetőség egyik tagja valamikor együtt járt az óvodába, de ezt a teljes összevisszaságot, minden logikát, művészi érdemet nélkülöző eljárást, amit a NÖRI e kérdésben követ, egyszerűen nem lehet se megmagyarázni, se elfogadni.

[Ide tartozik még az a megjegyzés is, hogy a NÖRI hivatalos honlapjára feltett adatok szerint a 2019. január óta elhúnyt művészek közül, akiket a Farkasréti temetőben helyeztek örök nyugóvóra, egyetlen egy sincs, akinek sírját azóta védetté nyilvánítottak volna (azaz, se Tahi Tóth László, se Kósa Ferenc, se Andorai Péter, se Bács Ferenc, se Horváth Ádám, se Koós János, se Udvaros Béla sírja nem kapta meg a védettséget – ezzel kapcsolatban ismét érdemes megnézni a védettek listáját, különös tekintettel a 2010. után elhalálozottak nevére.]


10.  – 2021. januári változások:
     – A 2019-ben elhunyt Koós János sírját [25-7-16] sírkővel fedték le. – Ugyancsak a 25. parcellába temették Komlós István (1931-2020) színművészt [25-2-55], és Sólyom-Nagy Sándor (1941-2020) operaénekest, Liszt Ferenc-díjas, érdemes és kiváló művészt [25-8-1/2].
     A NÖRI 2020-ban hét védett sírt újíttatott fel a Farkasréti temetőben, de előadóművész nem volt köztük.


11.  – 2021. március-áprilisi változások:
     – 2020. decemberében elhunyt Csenterics Ágnes televíziós rendező, akinek műsorai ma is gyakran láthatók a különböző tévécsatornákon. Ő volt az, aki életének utolsó mintegy öt évében szinte az összes Ferivel készített műsort rendezte, majd temetésének élő adását is. Legemlékezetesebb közös műsoruk a „170 évesek” című gála, és az első ízben 2004. szeptemberében sugárzott „Bessenyei Ferenc vendégei voltunk” című riportműsor, mindkét műsornak a pár évvel ezelőtt elhunyt Nagy György volt a riportere, aki a 2010. januárjában Feriről készített „Hogy volt?!” műsor főszerkesztője volt. – Csenterics Ágnes hamvait édesapja és édesanyja sírjába temették 2021. januárjában.
     – A 25-ös parcellában egy szomorú és két örvendetes esemény történt: Először a szomorú: Márk Tivadar (†2003) jelmeztervező amúgyis kissé megsüllyedt védett sírja még jobban megroggyant. – És a két örvendetes: 1) Bulla Elma (†1980) színművésznő és férjének védett sírját felújították, és ezen végre olvashatók az idők során teljesen olvashatatlanná vált feliratok. 2) Mikes Lilla (†2004) színművésznő – akinek sírja az előadóművészet terén szerzett elévülhetetlen érdemei ellenére sem kapta meg a védettséget a 2017-ben benyújtott kérvény alapján sem – és férje Gál Péter (†2005(6)) rendező, igazgató sírján a fejfát valaki felújítottaez nagy öröm, mert arról tanúskodik, hogyha a hivatalos szerv, jelen esetben a NÖRI, nem is tartja fontosnak megőrizni emléküket, vannak, akik érdemesnek tartják őket a megemlékezésre, és gondoskodnak a sírjukról.
     – Szintén a 25-ös parcellában két mulasztást pótoltam: feltettem a 2018. december 6. óta eltemetettek listájára a 2019. szeptemberében elhunyt Marton László rendezőt és színházigazgatót (akit nagyszülei, édesanyja és nevelőapja sírjába temettek), és a 2020-ban elhunyt Cser Miklós karmestert.


12.  – 2021. május-júniusi változások:
     – Mint fentebb már jeleztem, a mostani legfontosabb hír, hogy Dr. Varga József oldalai, gyönyörű, művészi fotóival együtt, még sem vesztek el örökre: megtalálhatók valahol a fellegekben, az internetes oldalak archívumában (linkeket lásd fentebb).
     – A 25-ös parcellába temették Szabó Rózsa (1932-2021) operaénekesnőt, Dr. Lukács Ervin karmester feleségét. Őze Lajos sírjába temették Thoma Ildikót, két gyermekének anyját, és ez alkalomból felújították a sírt. A Balázs Samu és felesége, Majláth Mária sírján levő kopjafát szintén felújították.


13.  – 2021. júniusi-augusztusi változások:
     – A 60/4. parcellába temetett, 2020-ban elhunyt Kovács Zsuzsa színésznő sírjára sírkövet helyeztek. – Ugyanebben a parcellában Cserháti Zsuzsának kezdetektől gondosan ápolt sírjára sírkövet tettek az énekesnő nagyméretű portréjával.
     – A 25-ös parcellában Kósa Ferenc filmrendező sírjára a fakereszt mellé egy gránitkövet helyeztek. – Szintén a 25-ös parcellában rendbehozták (kiegészítették) Nagy Miklós színház-alapító, -igazgató, színész sírját.
     – A szomszédos 26-os parcellában Gábor Miklós-Vas Éva közös sírjára egy márványcsokrot tettek, melyre a Hamlet-Ophelia nevet vésték, emlékeztetőül az itt nyugvó két színész leghíresebb szerepeire.
     – A 8/1(8/A) parcellában a Békeffi István-Turay Ida házaspár sírja egy dupla-maszk kerámiával gazdagodott.

Végül egy információ: Az elmúlt hetek kiadós esőzései miatt azon művészek sírjait, melyek befedetlenek – és gondozatlanok, illetve nem rendszeresen gondozottak – sok helyen sűrű gaz fedte be, amit a 25-ös, ú. n. Művész parcellába járó temetőlátogatók közül többen szóvá tettek – például újságcikkekben, és a Színházi Dolgozók Szakszervezetének írt panaszos leveleikkel, melyekről részben a közmédia is beszámolt. A látogatók által legtöbbször felemlegetett sírok mindegyike védett sír. Rajtuk kívül még a következő – szintén védett – sírok vannak felismerhetetlen állapotban: Abody Béláé (amit ugyan pár éve megtisztítottak, de mára megint nagyon rossz állapotba került) és Hubay Miklósé, akiről fentebb már több ízben beszámoltam (és akinek augusztus végén önkéntesek legalább a fejfáját felállították, és pár virágot is helyeztek a sírjára). Ezeknek a síroknak a gondozásához a NÖRI engedélye szükséges. Mivel az e sírokban nyugvó művészeknek nincs hozzátartozója, valójában a NÖRI (és nem a szakszervezet) feladata lenne, hogy intézkedjen e sírok sorsának megnyugtató elrendezéséről, azaz sírkővel való lefedéséről.


14.  – 2021. augusztus-szeptemberi-októberi változások
     – A 8/2.(8/B) parcellában Simonyi Mária színművésznő (Móricz Zsigmond második felesége) sírjára [8/2-1-155] vastag faágak estek, melyek ledöntötték a márványból készült keresztet a rá erősített névtáblával együtt. A sírt a NÖRI 2018. augusztusában újíttatta fel – lásd fentebb az erről szóló beszámolót. (Mind a temető, mind a felújítást végző cég tud a rombolásról, kérdés, hogy a NÖRI vajon rendbe fogja-e hozatni a sírt.)
     – A 2021. júliusában elhunyt Ráday Mihály filmoperatőrt a 8/3. (8/1/A.) parcellába temették (lásd a 2019. január 1. után eltemetett személyekről készített listát).
     – A 22/1-es parcellában Básti Lajos és Zolnay Zsuzsa színész-házaspár sírkövén újrafestették az évek alatt elhalványult neveket.
     – A 25-ös parcellában a 2019-ben elhunyt Horváth Ádám, és a 2020-ban elhunyt Sólyom-Nagy Sándor sírjára sírkövet helyeztek.
     – A 31-es parcellában Faragó András [31-1-105] operaénekes, Kossuth-díjas, kiváló művész – amúgy sem nagyon jó állapotban levő – védett sírján tönkrement a névtábla.
     – A NÖRI idén mindössze egy – Vas István / Szántó Piroska művészházaspár – sírjának felújítását végeztette el a Farkasréti temetőben.


15.  – 2021. decemberi változások
     – A 25-ös parcellában a 2020-ban elhunyt Andorai Péter sírjára urnája fölé kisméretű sírkövet helyeztek.
FRISSÍTÉS 2022 novemberében: Ezt a kis sírkövet 2022-ben egy nagyobb sírkőre fektették rá.
     Ebbe a parcellába, a két éve elhunyt férje, Horváth Ádám rendező sírjába temették Csűrös Karola színművésznőt. Pár nappal később, december 11-én a szomszédos sírban helyezték örök nyugovóra Oszter Sándor színművészt.


16.  – 2022. januári változások
     – A 20/2-es parcellában – ami szemközt fekszik a 25-ös, művészparcellaként ismert parcellával – az 1996-ban eltemetett Ivánka Csaba Jászai Mari-díjas színművész, rendező sírjára [20/2-1-646], ráragasztottak egy figyelmeztető cédulát, amellyel a hozzátartozókat szokták emlékeztetni a sírhely lejártáról, azaz arról, hogy amennyiben nem hosszabbítják meg a sírhelyet, az felszámolásra kerül.
     Ivánka Csaba 1982-tól 1996. június 4-én bekövetkezett haláláig a Nemzeti Színház színész-rendezője volt. Emlékének ápolására a művész hozzátartozói 2000-ben alapítványt hoztak létre, amelynek elsődleges célkitűzése évenként egy alkalommal az IVÁNKA CSABA-DÍJ átadása, egy pályatársakból álló kuratórium döntése alapján.
     Ivánka Csaba sírja 25 évvel halála után, tehát 2021 év végén járt le. A Színházi Szakszervezet által a NÖRI-hez 2017-ben benyújtott kérvényben Ivánka sírjának a védetté nyilvánítását is kérelmezte, de a NÖRI ezt is elutasította. Ivánka Csaba sírjára 1988-ban helyezték el Pusztai Ágoston szobrát, ami azért is említésre méltó, mert az utóbbi évtizedekben jelentősen lecsökkent a szobrokkal díszített sírok száma.
     Bár a temetői iroda kitette a felszámolást bejelentő cédulát – ami jelenleg is ott van, mutatva, hogy eddig nem történt semmi az ügyben – pont a szobor az, ami miatt a sírt valószínűleg még akkor sem szüntetik meg, ha nem történik meg az újraváltás. Mégis, már maga a tény, hogy ez a cédula ott van, igen szomorú, és az illetékesektől valami intézkedést követel(ne).…. – FRISSÍTÉS 2022. áprilisban:Örömmel jelentem, hogy a figyelmeztető cédula eltűnt a sírról; helyét és vele az egész sírkövet letisztították.

     – Az eddigi beszámolókból már tudható, hogy a NÖRI – enyhén szólva – nem viseli túlságosan szívén a Farkasréti temetőben nyugvó művészek sírjainak állapotát. Még azokét sem, melyeket védetté nyilvánított. Ez a tény eddig is ismert volt, de amit most bemutatok, az még az eddig példaként felhozott eseteknél is elképesztőbb.
     A temető legkiemeltebb részében, közvetlenül a díszsírhelyekkel telezsúfolt 6/1. (akadémiai) parcellával szemben fekvő 6/2-es parcellába temették el 2011-ben Mészöly Dezső Kossuth- és József Attila-díjas magyar írót, költőt, műfordítót, dramaturgot, egyetemi tanárt, aki 1992-től haláláig a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt. Az ő sírját a NÖRI 2018-ban nyilvánította védetté, amit a honlapjukra feltett írásban tettek nagy büszkén közzé.
     Mészöly Dezső sírja, mint a fényképek mutatják, még a fentebb már többször említett Botka-Csányi karnagy-házaspár, Ungvári Lajos szobrászművész, és Hubay Miklós védett (!) sírjainál is elképesztőbb állapotban van. A fejfa törzse már régen elkorhadt, a fejét a névtáblával elölről mindenféle szemétdarabbal, hátulról fadarabokkal próbálta valaki álló helyzetbe hozni, miként ez a képeken látható. A sír maga szemétdomb, ugyanakkor télire valaki ezt a fejfamaradványt nylon zacskóval takarta be, miként ezt az első kép mutatja.
     A NÖRI-nek a védett sírokkal, illetve az azokban fekvő művészekkel szemben tanúsított hozzáállása, ismerve az elmúlt években rendbehozott sírok listáját, semmivel nem magyarázható, nem menthető.

     – A NÖRI előbb említett közleményében azt is hírül adta, hogy Déry (Déri) Gabriella Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekesnő sírját is védetté nyilvánította. Déry (Déri) Gabriella 2014-ben hunyt el, és a 2008-ban elhunyt férje, Jeszenszky Endre táncos, koreográfus, balettmester sírjába [60/1-3] temették: a 60/1-es parcellába. Szerencsére, az ő sírjuk rendben van.
     Csakúgy, mint Mészöly Dezső, az ő nevük sem szerepelt eddig a feldolgozásban. S mivel a külön oldalon felsorolt 2018. decemberétől a Farkasrétre eltemetett művészek neveit is most (= 2022. január 25.) vezetem át a fő oldalakra – az abc szerinti, illetve a parcellák szerinti listára –, ezeken e három eddig nem említett művész nevét is feltüntetem. – Az új listákon így már 794 művész neve szerepel.


17.  – 2022. februári és áprilisi változások
     – A 81 éves korában elhunyt Dobos Attila zeneszerzőt, énekest, az 1960-as, 70-es évek egyik nagy közönség-kedvencét, megszámlálhatatlanul sok közkedvelt sláger szerzőjét, 2022. január 25-én temették el Farkasréten – sírja a 49/2 parcellában található.
     – Mint fentebb beszámoltam róla, Ivánka Csaba sírjáról levették a figyelmeztető cédulát, és a sírkövet megtisztították. A 2017-ben elhúnyt Pápai Erzsi sírjának [25-10-32] elkorhadt és kidőlt fejfája helyére szép új fejfát helyeztek.


18.  – 2022. júniusi változások
     – Június 16-án temették el a Farkasréti temető 25-ös parcellájában a 2022. május 25-én, 90 éves korában elhunyt Kossuth- és Balázs Béla-díjas, érdemes és kiváló művészt, Gyarmathy Lívia filmrendezőt – mégpedig férje, Böszörményi-Nagy Géza sírjába [25-4-20]. Így derült ki, hogy egy eddig jeltelen, elhanyagolt kupac... (folytatás lentebb)

H E L Y E S B Í T É S és KIEGÉSZÍTÉS: 2022. november 14-én: Elnézést kell kérnem Gyarmathy Líviától, vagyis már csak emlékétől: Böszörményi Géza sírja nem volt se elhanyagolt, se jeltelen kupac: egy szép sír volt hatalmas kő-fejfával. Az viszont igaz, hogy „eddig egyetlen listán sem szerepelt, így fénykép sincs róla”, ahogy korábban írtam. Csak most fedeztem fel a Rátonyi Róbert és nemrég elhunyt feleségének sírjáról 2017-ben készített fotón Böszörményi Gézának a tőlük kettővel odébb található sírkövét. Nagyon restellem, hogy eddig nem fedeztem fel a sírt, pedig a 2017-es nagy felméréskor és azóta is számtalanszor elmentem ebben a sorban, és a képen is látható, hogy név és évszám is van rajta, azonkívül szép és ápolt: a felvételkor is volt rajta mécses és virágok. Amikor várhatóan jövő nyáron visszakerül a sírkő a sírra (csak remélni lehet, hogy a NÖRI visszahelyezteti, és nem jut olyan sorsra, mint a Botka-Csányi házaspár sírja, ahova többszöri kérés ellenére sem teszik vissza a Botka Valéria által készíttetett sírkövet közös sírjukra), látni lehet majd, milyen volt a sír, és milyen felirat állt rajta,

... folytatás (ami eddig egyetlen listán sem szerepelt, így fénykép sincs róla), valójában egy védett sír: a 2004. augusztusában elhunyt Kossuth-díjas magyar filmrendező, Böszörményi Géza sírja. És így lehetett megtudni azt is, hogy Böszörményi sírját már 2005-ben védetté nyilvánította a NÖRI, míg például a szinten 2004-ben (2004. december 27-én) elhunyt Bessenyei Ferenc sírját csak 2014-ben….
     Ezek a védetté nyilvánítások egyre furcsábbak lesznek, főleg, ha meggondoljuk, hogy 2005-ben kik voltak éppen uralmon… Számukra biztosan nem lehetett nagyon fontos, hogy a Recski táborról készített dokumentumfilmek alkotóinak sírja ilyen gyorsan védetté váljon. Mindez megint csak azt a sejtést támasztja alá, hogy a védettség megadása nem annyira művészi, sőt még nem is politikai érdemek, hanem elsősorban személyi szimpátia alapján történik.

     – Egy nappal később, június 17-én temették el szintén a 25-ös parcellába a 81 éves korában elhunyt Nemzet Színészét, Haumann Pétert. Az ő sírja [25-8-12] még nem védett.

     – 2022. június 27-én temették el a 20/2-es parcellában Szőts Istvánné, született Gyenes Máriát, Szőts István filmrendező második feleségét (az első Szellay Alice (1918-1990) színművésznő volt, híres filmjeinek főszereplője, aki szintén Farkasréten nyugszik ebben a sírban [31-4-79]). Miként azt a 2. pontban, a 2017. őszi változásoknál írtam, Szőts István védett, de jeltelen és alaposan elburjánzott sírját olykor-olykor valamennyire megtisztították. Most, a temetés előtt teljesen felújították a sírt, sőt, végre névtáblát is raktak rá.
     Szőts István sírja egyike volt annak a hat védett sírnak, melyekről két évvel ezelőtt egy internetes újságon „Védett sírok siralmas állapotban: helyzetjelentés a Farkasréti temetőből” címmel képes beszámoló jelent meg. E cikkben ez olvasható Szőts Istvánról és sírjának állapotáról:
     „Szőts István (1912-1998) Kossuth-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró. A nevéhez olyan korszakalkotó művek tartoznak, mint az Emberek a havason (díjat nyert 1942-ben a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon) és az Ének a búzamezőkről. Szőts István az 1956-os forradalom bukása után emigrált, Bécsben élt és ott is halt meg. Sírja a Farkasréti temető 20/2-1-98. számú helyén található meg a képen látható állapotban. A sírt teljesen elfedi a borostyán és a gaz. A növényzet leszedése után előbukkant a sírt díszítő szobor, de név és évszám sehonnan nem került elő. A sír gyakorlatilag jelöletlen, ezáltal a megtalálása a nem szakértő látogatónak (szinte) lehetetlen, a tiszteletadás leghalványabb jele is hiányzik innen.”
     A most felkerült névtábla szerint Szőts István özvegye 92 éves korában hunyt el, neki tehát már évek óta nem lehetett alkalma a sírt gondozni. Talán valaki másnak / másoknak kellett volna… csakúgy, mint a temető több más védett sírjával is…


19.  – 2022. nyári változások
     – A temető 25-ös parcellájába temették el a 92 éves korában elhunyt Nemzet Művészét, a Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmoperatőr és rendezőt, Hildebrand Istvánt. Ugyanebben a parcellában felújították azt a sírt, amelybe Marton László rendezőt 2019-ben temették, és amelyen eddig csak rokonainak a neve szerepelt. A felújítással végre Marton László neve is felkerült a sírra.
     – A 25/1-es parcellában felújították Berki Géza előadóművész védett sírját. A sír tisztításakor sajnos eltüntették a gyönyörű zöld bokrot, így a sír ugyan fehérebb lett, de egyúttal szegényesebb is.
     – Mészöly Dezső sírja az eddiginél is siralmasabb állapotban van, a NÖRI azon kívül, hogy védetté nyilvánította, semmit nem tesz vele, lásd fentebb a 16. pontban leírtakat.


20.  – 2022. szeptemberi változások
     – Hubay Miklós sírjának [20/2-1-758] gyalázatos állapotáról első ízben a 8. pontban volt szó, aztán ezt követően a helyzet romlásáról még több alkalommal is. Most viszont nagyon nagy örömmel jelenthetem, hogy a Kossuth-díjas, háromszoros József Attila-díjas író, drámaíró, műfordító, forgatókönyvíró, egyetemi oktató, dramaturg Hubay Miklós – munkásságának, kitüntetéseinek felsorolása több oldalt tesz ki – valamint neje és fia sírjára végre díszes sírkövet állítottak. A sírkőre neve fölé az 1997-ben megjelent és bemutatott nagy orosz táncművészről – Nizsinszkij-ről – írt drámájának címét vésték fel: Hová lett a Rózsa lelke?
     Ezen örömteli újdonságon felbuzdulva, abban reménykedtem, hogy talán egyúttal Hubay író- és dramaturg-kollégájának, Mészöly Dezsőnek a sírját is rendbehozták, de ez sajnos nem történt meg.


21.  – 2022. novemberi változások
     – A 25-ös parcellában nagyon szépen rendbehozták az Operaház híres jelmeztervezője, a 2003-ban elhunyt Kossuth-díjas kiváló művész, Márk Tivadar [25-2-25] megroggyant sírját (lásd a 11-es, 2021. márciusi bejegyzést). A 2020-ban 89 éves korában elhunyt Komlós István színész – eddig is szépen rendben tartott – sírjára [25-2-55] sírkövet helyeztek.
     – Sajnos, csak most fedeztem fel a 2020. július 27-én 79 éves korában elhunyt Dr. Fodor Antal (1941-2020) balett-táncos, koreográfus, balett-igazgató, rendező, tanár, Erkel-díjas kiváló művész sírját, aki szintén a 25-ös parcellában nyugszik [25-2-59]. A sírjára mostanában elhelyezett sírkövön neve alatt a "koreográfus" szó áll: sok hivatása, "foglalkozása" közül ő maga nyilván ezt tartotta a legfontosabbnak.

     – 2022. november 17-én a 25/1-es parcellába temették Maros Gábor (1947-2022) színész, operaénekest, aki két héttel ezelőtt, október 25-én hunyt el.Maros Gábor a Fővárosi Operettszínházban a La Mancha lovagja musical Sancho Panza-jaként kezdte pályáját felejthetetlen alakítással. És ő volt az Operettszínház két évvel később bemutatott másik világhírű musicaljének – Hegedűs a háztetőn – szegény szabója is. Sírja [25/1-1-29] Joviczky József (1918-1986) [25/1-1-27] kiváló operaénekes sírjától jobbra a második. (Ebben a parcellában nyugszik Sárdy János [25/1-1-4/5] is).


22.  – 2023. nyári változások
     – A 25-ös parcellában a 2022. június 17-én eltemetett Nemzet Színésze, Haumann Péter sírjára sírkövet helyeztek:
     A szintén ebben a parcellában („Művészparcella”) fekvő 1979-ben elhunyt operaénekes, Várhelyi Endre korábban mindig rendezett védett sírját [25-1-56] idén tavasztól nem ápolja már senki. Nyilván meghaltak a hozzátartozók, és ezért nincs, aki a sírgondozást fizesse (a sírgondozás megrendelését kis cédula jelezte eddig a síron). Sajnos, a fejfa is kidőlt, úgy hogy csak rövid idő kérdése, hogy Várhelyi Endre sírja és névtáblája is eltűnjön a gazban, ahogy ez – rendkívül sajnálatos módon – több más neves művész esetében történt és történik.
     Például a Botka Valéria-Csányi László karnagy-házaspárnál is, akikről már nagyon sok szó esett itt a honlapon, és akiknek sírja – nyilván szintén a hozzátartozók elhunyta miatt – az eddiginél is elhagyatottabbá vált.
     – Az ugyanebben a parcellában nyugvó Pártos Géza (†2003) rendező sírjába temették leányát, ezért sírkövét elvitték – csak remélni lehet, hogy a sírkő nemsokára visszakerül: mivel ez a sír a kérelem ellenére nem lett védetté nyilvánítva, így könnyebb lesz a követ visszahelyeztetni.

     – A 49-es parcellában nyugvó 2022 januárjában elhunyt Dobos Attila sírját (talán csak ideiglenesen) rendbehozták.

     – A 20-as parcellában nyugvó Dévay Camilla (†1998), Udvaros Béla (†2020) házaspár sírjára felkerült egy figyelmeztető cédula (lásd Ivánka Csaba esetét), ami már hetek óta csúfítja a gondosan ápolt sírt. A két fotón jól látszik, hogy a sírt rendszeresen látogatják (hiszen a virágot kicserélték), de a sír-lejártára figyelmeztető cédula mégsem tűnik el – ennek oka ismeretlen. – Frissítés: A cédula 2023. novemberében végre eltűnt a sírról, és a vázába is új virágcsokor került.
     – Az ugyanebben a parcellában nyugvó és e honlapon már számtalanszor bemutatott Hubay Miklós-sírt 2023. április végén megkoszorúzták. A koszorún olvasható név végre elárulta, hogy több év után végre kik hozatták rendbe a sokszorosan kitüntetett művészt: a Hubay Miklós Elveszett Paradicsom Alapítvány.

     – Mészöly Dezső – változatlanul siralmas állapotban levő – sírján is megjelent egy igen furcsa cédula: A rajta található szöveg egyfelől bizonyítja, hogy az elképesztő állapotban levő sírt rendszeresen látogatja valaki (amit eddig is sejteni lehetett), másfelől, hogy ennek a látogatónak – tökéletes helyesírása ellenére – nincs meg a lehetősége (vagy szándéka), hogy a sírt valamelyest is rendbe hozza/hozassa. A cédulán olvasható szöveg így szól: „NE VEDD LE RÓLA A BORÍTÁST,  MERT AZ VÉDI A TÁBLÁT AZ ESŐTŐL!!  A FEJFA PÓTOLHATÓ,  A TÁBLA NEM.  NEM LEHETEK ITT MINDEN NAP.”


23.  – 2023. szeptemberi  / októberi változások
     – A 25-ös parcellában Lukács Margit (1914-2002) Kossuth-díjas, kiváló művész, a Nemzet Színésze sírjára 21 évvel halála után befedték [25-3-47].
     – A 2022 októberében elhunyt Maros Gábor eddig is rendszeresen gondozott sírjára sírkövet helyeztek.
     – Nem tudok "elszakadni" Mészöly Dezső védett sírjától: Havonta elmegyek oda, abban reménykedve, hogy – miként Hubay Miklósnál – előbb utóbb valaki csak rászánja magát, hogy a temető egyik legelképesztőbb állapotban levő sírját rendbe hozassa. Ugyanakkor, valaki rendszeresen kijár hozzá, sőt, olykor még virágot is hoz, és ültet is. Hiába azonban a jó szándék, a sír ettől sem lesz ápoltabb kinézetű.
     És egy szomorú, bár sajnos nem meglepő hír: A 2023. október 12-i állás szerint a NÖRI a szakszervezet kérvényének elbírálása, azaz 2018 tavasza óta egyetlen színházi szakember – még a Nemzet Színészeinek – sírját sem nyilvánította védetté.


24.  – 2023. téli változások
     – A 27-es parcellában [27-2-54] nyugvó és 1972-ben elhunyt Pécsi Sándor (1922-1972) sírját felújították, és új felirattal látták le. – Nagy valószínűséggel a munkálatokat szülővárosa, Sajószentpéter végeztette el, ahol a művészt halálának 50. évfordulója alkalmából posztumusz díszpolgárrá avatták. Mivel a sír védett, feltételezhető, hogy a kivitelezés, a sírkő felújítása sok időt vett igénybe, úgy hogy csak idén tudták a munkát befejezni.

     – A 2023. november 16-án elhunyt Galambos Erzsi (1931-2023) Kossuth-díjas színművésznőt a 25-ös parcellába temették, Miszlay István, Ruttkai Éva, Sztankay István és Schütz Ila sírjának közelében.
     Galambos Erzsi – egyik fiatalkori filmjének vetítése alkalmából – nem sokkal ezelőtt még szerepelt a televízióban: ragyogóan nézett ki, mint mindig – ezért magas kora ellenére is kicsit váratlan volt a halála. Ő – Szilagyi Tibor és Koncz Gábor mellett – azon színészek közé tartozott, akikkel a szakma életük utolsó harmadában nagyon méltánytalanul bánt el. Bár mindhármuk a szakma kiválóságai közé tartoztak, mind sokoldalúságukban, mind művészi teljesítményükben, ráadásul minden műfajban felejthetetlent alkottak, és a legtöbbet foglalkoztatott színészek közé tartoztak egész pályájuk során – mégsem választották be őket a Nemzet Színészei közé. Ez annyira igazságtalan és akkora méltánytalanság, hogy az egész kitüntetés értékét erősen megkérdőjelezi.


25.  – 2024. februári változások
     – A 25-es parcellába temették [25-6-28] a 2024. február 7-én Benedek Miklós (1946-2024) színművészt, akit alig pár hónappal ezelőtt, 2023. szeptember 6-án választottak a Nemzet Színészévé.
     2023. október 11-én hunyt el Perlusz Sándor (1937-2023) balett-táncos, az Operaház tagja, akit szintén a 25-ös parcellába temettek – sírját [25-6-12/1] csak most fedeztem fel.

Ugyanebben a sorban, két sírral odébb van Suka Sándor (1921-1993) színművész sírja [25-6-13/1], amit nemrégen újítottak fel, festettek újra (a fotó a felújított sírról, 2024. február 5-én készült), és akinek sírjáról ezt követően, kb. két hete eltűnt a fejfa. Csak remélni tudom, hogy rátemetés történt (urnás), és a fejfa hamarosan visszakerül.

Ez az eset késztet arra, hogy beszéljek végre a Farkasréti temető egyik nagyon nagy, és nagyon súlyos gondjáról: a nagy számban és folyamatosan elkövetett lopásokról, amiket akár sír(hulla)gyalázásnak is lehet nevezni. Talán a legismertebb ilyen eset Hofi Géza sírjának a meggyalázása volt – egészen megdöbbentő, hogy miket képesek emberek lerombolni és elvinni. Férjem és a körülötte fekvők, például Agárdi Gábor, sírjáról állandóan ellopják a virágokat, nem csak a frissen ültetett növényeket, de a nagyobbakat is. Csak akivel ez megtörténik, tudja, hogy ez milyen fájdalmat okoz a hozzátartozóknak.


26.  – 2024. márciusi változások
     – Mészöly Dezső (1918-2011) sírjánál változás történt. Március elején ebbe a sírba [6/2-1-6] temették a fiát, Mészöly Gergelyt (1954-2024) is. Ez alkalomból a védett sírt a temetés (urnaelhelyezés) előtt valamelyest rendbehozták. Sajnos, amikor a virágok eltűntek a sírról, kiderült, hogy a sír most sem lett sokkal szebb, mint előtte volt – hogyha nem ápolják, akkor csak idő kérdése, hogy ugyanúgy nézzen ki, mint e temetés előtt volt.

Az előző dátumnál említett eset, nevezetesen a Suka Sándor sírjáról eltűnt kopjafa, úgy tűnik, sajnos nem újratemetés miatt történt. A kopjafát, amin a művész névtáblája is volt, valóban ellopták (a két fémtábla közül az egyiket beleverték a fából készült oldalfalba, ami miatt az megrepedt, így hamarabb megy majd tönkre, a másik, nagyobbik névtáblát pedig beledobták a sírba). – Mivel egy ekkora tárgyat nem lehet csak úgy kivinni a temetőből, ráadásul a kopjafát roncsolás nélkül szerelték le a helyéről, a sírgyalázó vagy egy szerszámokkal felszerelt autós, vagy egy sírköves cég munkása volt (én ez utóbbira tippelek, mivel hasonló esetet már láttam). Feltételezhető, hogy az ilyen lopások számát csökkenteni lehetne, ha a temető biztonsági szolgálata nem csak a belépéskor, hanem a kilépéskor is ellenőrizné a kisteherautókat.




Egyéb tudnivalók a sírokkal kapcsolatban:

A temetési költségben benne van a koporsós-síroknak 25 éves, az urnáknak 10 éves „bérlete” is. Ezen idő lejártával a sír/urna helyeket meg kell váltani, különben felszámolják őket. Naptári év számít, tehát annak az évnek a végéig kell rendezni a meghosszabbítást, amelyikben az illető halálának évfordulója – 25. illetve 10. – van. Tapasztalat szerint a temetői iroda igen nagyvonalúan kezeli a lejáratot, különösen, ha az illető ismert személy, vagy ha a sírjára ki van írva, hogy színész, rendező stb. Erre a nagyvonalúságra azonban számítani nem lehet, biztosabb idejében elintézni az újabb megváltást.

Minden sír felett rendelkezik valaki, ez többnyire magánszemély, de lehet egy intézmény is (például egy színház vagy a NÖRI). A rendelkező rendelkezési jogáról bármikor lemondhat egy másik személy vagy intézmény javára. Ha a rendelkező meghal, akkor – a hagyatéki eljárás alapján – a sírban nyugvó személy törvényes örökösére száll a sír rendelkezési joga.

A sírokat hivatalosan a személyi igazolványban szereplő adatok alapján tartják számon, nem pedig a művészneveken, vagy a síron szereplő neveken. Ezért az azonosításhoz célszerű ismerni a művész hivatalos (halotti anyakönyvben szereplő) nevét, ami férjezett nők esetében szinte mindig az asszonynevük.

A síron minden változtatást (például: egy hant teljes beültetése, sírkő készítése) csak a rendelkezőnek az engedélyével lehet elvégezni, és a munkálatokat kötelező a temetői irodánál előzetesen bejelenteni.
     A VÉDETT-sírokon való munkálatokhoz azonban – minden esetben – szükséges még a NÖRI engedélye is; enélkül senkinek, a rendelkezőnek sem szabad a síron jelentős változtatást végezni.

A sírok gondozását meg lehet rendelni a temetői irodában. Egyszerű locsolás nem tartozik az engedélyre szoruló tevékenységhez (azaz ehhez nincs szükség védett síroknál a NÖRI engedélyére), de az egyszeri vagy rendszeres beültetés már igen.

A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) bizonyos személyeket védetté nyilvánít, és ettől kezdve ezen személyek sírja a „Nemzeti Sírkert” részévé és védetté válik. A védett síroknak két kategóriája van: 'A' és 'B'. Az 'A' kategória örök időkre szóló védettséget jelent; Az utóbbi években a temetésük után védetté vált sírokat a 'B' kategóriába sorolják: ezek védettségre való jogosultságát 25 év múlva újra tárgyalják: ha újra jogosultnak találják, akkor a sír az 'A' kategóriába kerül.

A védetté nyilvánítást bárki – nem csak intézmény, de magánszemély, hozzátartozó is – kérheti a Nemzeti Örökség Intézetnél.
     Miután a védetté nyilvánítás nem jelent automatikusan semmilyen gondozást, sőt, a védett sírok túlnyomó többsége igen elhanyagolt állapotban van (ami érthető is, hiszen a több évtizede elhunyt neves embereknek valószínűleg már nincs olyan hozzátartozójuk, aki gondját tudná viselni sírjuknak), felmerülhet a kérdés, hogy miért van szükség mégis a védettségre. Nos, erre nagyon jó választ ad Küry Klára művésznő esete, aki 1935-ben hunyt el. Sírkövét, melyet Gecső Sándor készített, 1936-ban avatták fel. Csakhogy az évek során a névtábla eltűnt, így a sír hosszú ideig névtelen volt. 75, azaz hetvenöt évvel később, szülővárosa, Jászkísér polgárainak eszébe jutott, hogy nekik volt egy, a maga korában igen népszerű primadonnájuk. És mivel a sírt védettsége miatt nem számolták fel, semmi akadálya nem volt, hogy 2010-ben(!) díszes névtáblát helyezzenek a sírra. A névtábla szövege így hangzik: „Küry Klára, operettprimadonna, 1870. március 27.- 1935. április 27., tisztelettel adózik szülöttének, Jászkísér város lakossága, 2010.” Minderre nem kerülhetett volna sor, ha a sír nem lett volna védett.
     Joggal feltételezhető, hogy ez az eset nem egyedi (például Szendrey-Karper László is halála után lett Esztergom díszpolgára), és más művésszel is megtörténhet, hogy jóval sírja bérleti díjának lejárta után akarja valaki tiszteletét kimutatni iránta; de ezt csak akkor teheti meg, ha van hova leraknia az emlékezés, a kegyelet látható jeleit.

Sajnálatos módon vannak olyan védett sírok is, melyeken annak a személynek a neve, aki miatt a sír védetté lett nyilvánítva, nincs kiírva a sírra; a névtáblán csak ismeretlenek neve szerepel (ilyen pl. Pártos Erzsi sírja). (Ez sajnos a nem-védett síroknál is előfordul: vagyis a művész neve nincs feltüntetve a síron: például Nagypál László stb.).

A feldolgozás eredményét tartalmazó dokumentumok közül az interneten a következő listákat teszem közzé: ABC és parcellák szerinti lista, valamint külön a már védett sírok listája, és a NÖRI-hez 2018 elején a védettség elnyerésére benyujtott lista. Ezen kívül láthatók a sírokról készített fotók is (ezek feltöltése még eltart egy ideig).



A feldolgozás és internetes közlésének értelme és célja:

A.  Elsőként néhány részlet Tóth Vilmos „A Farkasréti temető története” című tanulmányából (EPA Budapesti Negyed 40-41-42. (2003/2-2003/4):
     A magyarság egyik legfontosabb funerális emlékhelye, Buda egyik szimbolikus jelentőségű, fogalommá vált, méltán nevezetes része, az 1894-ben megnyitott Farkasréti temető a fővárosi temetkezési helyek közül a második, amelynek több kötetet szentel a Budapesti Negyed. Aki ismeri temetőinket, annak számára a választás, a megkülönböztetett figyelem nem szorul magyarázatra, hiszen a Farkasréti temető jelentősége több szempontból is vitathatatlan. Amit elsődlegesen hangsúlyozni kell: sehol a Kárpát-medencében nincs még egy temetkezőhely, ahol ilyen sok neves magyar személy nyugodna. Több, mint a kolozsvári Házsongárdi temetőben és a budapesti Kerepesi úti temetőben együttvéve… A Farkasréti temető emlékanyagát feldolgozva e munka szerzőit is meglepték a hatalmas számok: itt nyugvó – vagy egykor nyugodott – nagyjaink száma öt-hatezerre, bővebb, a lokális szinten jelentős személyeket is felölelő válogatás esetén akár nyolc-tízezerre tehető. …
     A Farkasréti temetőhöz kötődő harmadik fontos sztereotípia: a „művésztemető”. Jóllehet az ötvenes évektől – a fenti okok miatt – nagymértékben megnőtt az ide temetett kiválóságok száma, ez éppúgy igaz a tudósokra, az egyházi személyekre vagy a sportolókra, mint a művészekre. „Művészparcellát” a 20. században mind a Kerepesi úti, mind a Farkasréti temetőben kialakítottak, de az utóbbi valóban jóval ismertebb. Farkasrét kapcsán külön kiemelendő az utóbbi négy-öt évtizedben tragikus körülmények közt elhunyt, önpusztításba belehalt vagy öngyilkossá lett művészek sora, akiknek sírja nem egyszer zarándokhelyként, profán szentkultusz helyszíneként működik. El kell fogadni, hogy Farkasrét népszerűségét elsődlegesen a művészsírok növelték meg, s hogy Farkasrétnek éppen a széles körben népszerű személyek – színészek, sportolók, nótaénekesek, korai médiasztárok – emlékhelyei miatt nincs alternatívája a tömegek szemében, ugyanakkor újra és újra hangsúlyozni kell, hogy Farkasrétet nem csupán a művészvilág itteni temetkezése tette fontossá, jelentősége sokkal komplexebb. ….
     A 20. század második felének magyar síremlékművészete ma még nagyrészt feldolgozatlan témának számít. A korszak első számú hazai temetője egyértelműen Farkasrét, így természetes, hogy a legfontosabb funerális művek tekintélyes része itt található. Széles körben ismert alkotásokról azonban az utóbbi évtizedekben alig beszélhetünk, s a korábbi szokással ellentétben a múlt század közepe óta a sajtó sem fordít figyelmet a funerális művekre. A téma feldolgozatlansága összefügg a legfontosabb helyszínt, a Farkasréti temetőt bemutató munkák hiányával. …
     A sírkert története során különösen jelentőssé váltak azok a hatalmas tömegeket megmozgató gyászszertartások, melyekhez a normatívnál jóval nagyobb mértékű tragikum kapcsolódott. Ezek a sírhelyek utóbb profán kegyhelyekké váltak, mint Bajor Gizié, Domján Edité vagy Máté Péteré.
     Általában kijelenthető, és a fentiekben a funerális művészetről elmondottak is alátámasztják, hogy a művészsírokat a 20. század második felében sokkal nagyobb figyelem övezte, mint a neves emlékek bármely más csoportját. Számos látványos síremlék és egyedi sírszobor létesült, mindenekelőtt színészek számára, melyek egy része gazdagon él a funerális reprezentáció vizuális lehetőségeivel. Utóbbihoz éppen úgy hozzátartoznak a sírjel formai jellemzői, mérete, anyaga, mint a kalligráfia, az ornamentika, az általános szimbólumok és az allegorikus ábrázolások. Vizuális reprezentációról szűkebb értelemben azokban az esetekben beszélhetünk, ha a síremlék vizuális formában, konkrétan vagy jelképesen utal az elhunyt életútjára, egyéniségére, valamely alkotására, illetve az egykor végzett tevékenység folyamatára vagy eszközeire.
     A Farkasréti temetőben a legtöbb művészsír a 25. számú parcellacsoportban, azaz a hetvenes évektől kialakult, közismert „művészparcellában” található, amely a sírkert egyik forgalmas, ma már legalább annyira nemzeti emlékhelyként, mint kegyeleti területként működő része. Elnevezése megtévesztő, két szempontból is. Egyfelől, mert ezen a temetőrészen nem híres sírok válogatott együttese található – mint a Kerepesi úti temető „művészparcellájában” –, nagyobb hányada napjainkban is köztemető jellegű, márpedig egyértelműen tapasztalható, hogy az ide látogatók egy részének prekoncepciója szerint a parcella valamennyi sírján ismert név szerepel. Másfelől azért megtévesztő az elnevezés, mert az itt létesült neves emlékek nagy száma ellenére sem mondhatjuk, hogy Farkasréten ide koncentrálódna a művészek temetkezése (a 20. század második felében a temető számos pontján állítottak reprezentatív művészsírokat). Ehhez még hozzátehetjük, hogy a parcellacsoportban, igaz, jóval kisebb számban, de a művészek mellett más ismert személyek is nyugszanak. A parcella átalakulása az utóbbi években új lendületet vett: sorra számolják fel a köztemetkezésből fennmaradt, megváltatlan sírokat, s helyükön egyre nagyobb számban jelennek meg az adományozott sírhelyek.
     Az itt található művészsírok egy részén semmiféle reprezentációval nem találkozunk, egyszerű, sablonos sírkő jelöli például Őze Lajos, Rábai Miklós vagy Féja Géza nyughelyét. Néhány síron máig is a temetéskor elhelyezett ideiglenes fejfa áll, mint Páger Antalén [ezt a sírt mára már rendbe hozták] vagy Z. Gács Györgyén. Sok olyan emlékkel találkozhatunk, amely a szűkebb értelemben nem reprezentál, de a felhasznált nemes anyagok, a megmunkálás vagy a kalligráfia kiemeli a környezetéből (ilyen például Egri István, báró Lukács Miklós, Somogyvári Rudolf vagy Déri János sírja). Speciális csoportot jelentenek a szobrászok által készített egyedi, műalkotásnak felfogható sírkövek, mint Nádasdy Kálmán, Ruttkai Éva, Rónay György vagy Gyöngyössy Imre emléke.
     A szűkebb értelemben vett reprezentáció leggyakoribb esete ezúttal is a portré, a 20. század második felében már általában relief, mint Farkas Ferenc vagy Simándy József sírján. A büsztök funerális alkalmazása ekkoriban egyre anakronisztikusabbá vált: nem egyszer korábbi, más célra készült művek felhasználásáról volt szó, mint az 1978-ban elhunyt Kiss Ferenc színművész sírja esetében, amelyre egy harmincas években készült mellszobor került (amit azóta elloptak). Művészsírokon ritkának mondható eset, a vizuális reprezentáció „közönséges” formája, a portréfotó jelenik meg Sárdy János síremlékén. Meglepő a nagyobb allegorikus szobrok viszonylagos hiánya; a kevesek legjelentősebbje Ferencsik János már említett Borsos-féle sírszobra.
     Gyakran találkozhatunk megszokottnak mondható, a 19. század óta változatlan attribútumok szerepeltetésével. Színészekén, színigazgatókén leggyakoribb a tragikus és a komikus maszk, valamint a színházi függöny (Várkonyi Zoltán sírján mindkettő megjelenik). A maszkok könyvvel és lúdtollal kombinálva kaptak helyet Bálint Lajos műkritikus síremlékén. A vizuális reprezentáció hasonló példájával találkozunk Vogel Eric sírján (paletta), Szendrey-Karper Lászlóén (klasszikus gitár), Bárdos Lajosén (vezénylő kezek) vagy Vásárhelyi Zoltánén (énekkar). Számos esetben kottarészlet került a sírra: ez a gesztus mind zeneszerzőknél (Fényes Szabolcs, Bozay Attila), mind előadóknál (Joviczky József, Béres Ferenc) jellemző; finom megoldással szolgál Nádas Gábor sírköve, ahol a kottatöredék egyben sírfelirat is. A reprezentáció egyik igen gyakori formája, ha a jól ismert aláírás (Örkény István) vagy a szignó (Kovács Margit) kap helyet a síremléken. …
     Az utóbbi évtizedekben a „művészparcellában” is egyre több fejfával találkozhatunk: Nagy László már említett Szervátiusz-féle, részben rovásírásos síremléke mellett megemlíthetjük Hont Ferenc, Balázs Samu és Bágya András fejfáját, vagy Suka Sándorét, amelyen oda nem illő motívumként a két színészmaszk tűnik fel. Réti József fejfáján a szarvasok és a „Csak tiszta forrásból” felirat is a Cantata Profaná-ra utal, amelynek tenorszólója szinte elválaszthatatlan volt a nevétől.
     Utóbbi síremlék az előadóművészethez kapcsolódó funerális reprezentáció legjelentősebb példáihoz tartozik: azon emlékek közé, ahol az egykori pályafutás egy vagy több híres szerepére történik utalás a síron, például jelmezes portré, idézet vagy kellék formájában. Ezzel a gesztussal találkozunk, a „művészparcellán” belül, Reményi Sándor sírján – a legismertebb alakítások felsorolása a síremlék oldalain –, s itt említendő újra Gyurkovics Mária síremléke is, Gilda alakjával. Giccsbe hajló példával szolgál Honthy Hanna jól ismert és sokat vitatott síremléke: Varga Imre 1982-ben felavatott alkotása színházi öltözőasztalkát jelenít meg a sminkeléshez szükséges kellékekkel, vázában rózsacsokorral, s az asztal feletti tükörben a primadonna felsejlő arcképével – mindezt krómacélból. A síremlék túlzásai ugyanakkor értelmezhetők reflexióként is magára a műfajra, az operettre, márpedig ez esetben releváns alkotásról van szó. A meghatározott szerephez való kapcsolást itt a hátoldali felirat teszi lehetővé („Hol van az a nyár…”)
     Említhetünk néhány analóg példát Farkasrét más részeiről is: Székely Mihály síremléke például Sarastro alakját jeleníti meg (A varázsfuvola), Némethy Elláén három különböző szerepre utaló portré-triász kapott helyet, Losonczy György és Rigó Magda sírszobra és felirata pedig az énekes házaspár legemlékezetesebb közös fellépésére utal (A nürnbergi mesterdalnokok). Az egyik legérdekesebb példa Timár Józsefé: 1995-ben felavatott új síremléke legendás alakítására, Az ügynök halála főszerepére utal a szimbólummá vált kellék, a hatalmas irattáska megjelenítésével.
     Végezetül két, egyazon darabhoz, szerephez és jelenethez kapcsolódó síremléket kell megemlíteni: Ráday Imréét és Básti Lajosét (előbbi a „művészparcellában”, utóbbi a temető főbejáratának közelében – 22/1. parcella – található). A Ráday-síremléken, Kő Pál alkotásán zárt színházi függöny látható a színpad felől leselkedő színész alakjával, a kontextust pedig a függönyre vésett felirat adja meg, a Lear király nyitányának részlete: Lear szavai, Vörösmarty klasszikus fordításában. A Básti-síremléken kőtrónus kapott helyet, rajta ugyanezen szerep kellékei: a korona és a palást (az azonosítást a korona felirata könnyíti meg). Utóbbin egy elterjedt funerális motívum, az elmúlás finom szimbolizációja is megragadható: a szobrász nem az elhunytat, hanem a hozzá kötődő, elárvult tárgyakat, ez esetben kellékeket ábrázolta. Efféle megjelenítéssel számos síron találkozhatunk, de Bástié – Kigyós Sándor pécsi síremléke mellett – a legjelentősebb hazai példát jelenti.
     A farkasréti „művészparcella” központi jelentősége vitathatatlan: a temető „naggyá válásának” évtizedeiből, a már bemutatott akadémiai parcellák mellett, a pantheonizáció legfontosabb példáival szolgál. Mindez együtt: Farkasrét, a legelőkelőbb köztemető jelenkora. Azé a fővárosi sírkerté, amely talán a legtöbb ismeretlen értéket rejtegeti, s amelynek megfelelő védelme a nemzeti emlékhelyeinkhez kapcsolódó legsürgetőbb feladatok egyikét jelenti. Ez a munka, a Farkasréti temető első monografikus igényű feldolgozása, e feladat beteljesítéséhez kíván segítséget nyújtani.


Tóth Vilmos kutató szavaihoz nem kell sokat hozzátenni: Kutatásaim alatt állandóan találkoztam látogatókkal, akik színészek, előadóművészek sírjait keresték fel, bár legtöbbször a művészparcellában, de nem csak ott. Közülük nagyon sokan kerestek 2002 után elhunyt művészeket, akiknek neve az OSZK adattárában még nem szerepelhetett. A Farkasréti temető „központi jelentősége” tehát továbbra sem szűnt meg, ahogy zarándokhelyi jellege sem.


B.  A listák közzétételének tehát ezek az okai és céljai:
1. Felhívni az illetékesek figyelmét a művész-sírokra, azok állapotára (olykor szomorú, sőt veszélyes elhanyagoltságukra), és elérni minél több sír védetté nyilvánítását. – A művészet nem kapcsolódik, nem kapcsolódhat a mindennapi politikához. Így az előadóművészek jelentősége, művészi értéke sem határozható meg az éppen hatalmon levő politikai pártok irányvonala, politikai meggyőződése alapján. Korunk minden kétséget kizáróan legelfogadottabb színművésze, Latinovits Zoltán írta, hogy egy jó színésznek nem lehet kiforrott jelleme, mert ha lenne, akkor nem lenne képes bármit eljátszani. Ezért egy színművészt nem lehet, nem szabadna soha, napjainkban sem, politikai mércével megítélni. Különösen akkor nem, ha tudjuk, hogy az a bizonyos mérce, mely alapján az intézmény a védettségről dönt, egyik napról a másikra megváltozhat. Gyakran megtörténik, hogy olyan művészek, akiknek a nevét nem lehetett az egyik rezsimben kiejteni, a következőben hősökké válnak.

2. A második cél a 2002-ben lezárt adattár kibővítése, folytatása volt, legalább ami a szín- és filmművészek nevét illeti.

3. A harmadik cél az volt, hogy a látogatóknak könnyebb legyen kedvenc színészeik sírjait megtalálni. Szép lenne, ha akadnának olyan nézők – de még szebb lenne, ha színész-növendékek is lennének közöttük –, akik ápolnák egy-egy neves művész sírját. Olykor-olykor megemlékeznének valakiről, és ezt egy-egy virággal ki is fejeznék. Nem felemelő érzés például háromszoros Kossuth-díjas művészek, vagy csak egykori nagy kedvencek sírjait elhagyatottnak látni. És olyan művész-sírból is túl sok van, melynek fejtábláján a név csak alapos gaztalanítás, tisztogatás után válik elolvashatóvá.


C.  Végezetül a könnyebb tájékozódás kedvéért következzen egy részlet az OSZK adattárának bevezetőjéből:
     „Az alábbi, Farkasrét ma meglévő emlékeit felsoroló adattárról mindenekelőtt azt kell kijelentenünk, hogy – jóllehet mintegy 5700 tételes – nem tekinthető teljesnek. Mint az első kötet bevezetésében szóba került, az érdeklődésre számot tartható farkasréti emlékek maradéktalan felsorolása akár nyolc-tízezresre is duzzaszthatná a névsort. Terjedelmi okok miatt nem említhettünk meg minden ismert személyt, és szintén a terjedelemre való tekintettel nem szerepel az adattárban az áthelyezett sírok korábbi fellelhetőségi helye, tehát az újratemetések felsorolása sem.
     Az adattár [e honlapon a parcellák szerinti lista] topografikus rendben épül fel: parcellánként, illetve területi egységenként, ezen belül pedig soronként és sírhelyenként veszi számba a jelentősebb emlékeket. Az egyes fejezetek élén mindig a parcella száma áll, az egyes tételek élén pedig a soré és a sírhelyé. Elenyésző mennyiségben, de akadnak két szomszédos számozású sírhely közé "beszúrt" újabb sírok is.
     Nehézséget jelent, hogy Farkasréten egyes parcellák hagyományos számozásúak, általában körbefutó első (és legtöbbször második) sorral, illetve párhuzamos belső sorokkal. Más parcellák számozásukat tekintve teljes egészében első sorosak, egyetlen sor kígyózik végig a területükön. Vannak olyan parcellák is, ahol a két típus kombinálódik. A két alaptípus, a "párhuzamos", illetve a "soros" parcellák az adattárban könnyen megkülönböztethetők, hiszen utóbbi esetben a ténylegesen meglévő sorok valamennyien 1. számú sornak minősülnek, így minden tétel ezzel a számmal kezdődik.
     A Felső temető parcellái az adattár végén találhatók, a névmutatóban ezeket a sírokat a "Hv" jelölés különbözteti meg. A temetőben található sírboltokat térbeli elhelyezkedésük szerint soroltuk be, az Érdi úti falsírboltok, árkádok és csontfülkék például a 35. parcellacsoport mögé kerültek, az altemplomi sírboltok a templomi fülkecsoporttal együtt az adattár elején, az 1. és a 2. parcellacsoport között találhatók, és így tovább.
     Az adattárban megpróbáltuk követni a temető – jelentsük ki: elképesztően zűrzavaros – számozási rendszerét, csupán néhol tértünk el attól, ha a racionalitás végképp ezt követelte [erre példa Jaschik Álmos sírja]. Példaként megemlíthető, hogy a sírboltok és az urnasírok néha önállóan, néha viszont a parcella hagyományos sírjaival együtt vannak számozva, vagy hogy egyes részterületek – mint a köröndök, a kolumbáriumok – háromjegyű kódszámmal bírnak, melyek kiosztása azonban illogikus, előfordul, hogy egy kód többféle részterületet is jelent. A domborzati viszonyokat követő, szabálytalan vonalú alaprajz és úthálózat miatt a parcellák mérete is igen heterogén, a hatalmas 2. parcella például önmagában nagyobb, mint a 44-től 49-ig számozott parcellacsoport. A temető útjai és területi egységei alkalmazkodtak a táj adottságaihoz, így ezt követi a temetői adminisztráció is. Mindez együtt komoly tájékozódási nehézségeket eredményez. A neves sírok legegyszerűbb keresési módja, ha más, exponált helyen lévő – és az adattárban szereplő – emlékekhez képest határozzuk meg a helyüket; erre az adattár alkalmas, hiszen topografikus rendezőelvet követ.
     A sírhely számát az ott eltemetett személy vagy személyek neve követi, majd /ferde zárójelben/ az eredeti név, férjezett név vagy névvariáció, néhol egy-egy ismert álnév. A személynevet – a születési és a halálozási évszám után – az adott személy tevékenységének és az általa viselt tisztségeknek bemutatása követi. Szögletes zárójelben [..] a sír helye áll.
     Az adatok elsődleges forrását a temetői dokumentáció jelentette, melynek teljes körű feldolgozását Zsigmond János végezte el. A kontrollálás a sírkert minden részterületre kiterjedő, alapos bejárásával történt, melyet mindkét szerző elvégzett, egymástól függetlenül. Az így létrejött alapnévsorból Tóth Vilmos állította össze az adattárat. Az egyes személyek működésére vonatkozó adatok elsődleges forrása a négykötetes Magyar életrajzi lexikon, az Új magyar életrajzi lexikon 2003 tavaszáig megjelent kötetei, valamint a Szinnyei-féle Magyar írók élete és munkái tizennégy kötete volt. Ezek mellett azonban számos más szaklexikont, valamint biográfia- és genealógia-gyűjteményt is felhasználtunk.”


A fotókon fentről lefelé a következő művészek sírjai láthatók:
Bessenyei Ferenc, Gertler Viktor, Küry Klára, Kibédi Ervin, Gellért Endre (még a felújitás előtti állapotban), Szellay Alice és Pándy Lajos, Rátonyi Róbert, Gyarmati István


Feltéve: 2018. június 24.
Utolsó frissítés: 2024. március 26.

AZ OLDAL ELEJÉRE


KEZDŐLAP