„A film nagyrészt kameraművészet. Számomra nem alkalmas arra, hogy önmagamból kilépjek. A sokat játszó színész déltől fogva már hullafáradtan áll a felvevőgép előtt, csaknem hasznavehetetlen. Ha kipihenten indul reggel munkába, és kedvére való szereppel akad össze, akkor a filmezés rendkívül fontos eszköze a színészi fejlődésnek. Olyanféle színészi fegyelemre szorít, amelynek az elsajátítása színpadon elképzelhetetlen. A kevés hang, az apró gesztus koncentrált munkára szoktat.” Újnak és másnak lenni, Gách Marianne interjúja Bessenyei Ferenccel Film, Színház, Muzsika, 1964. július 10. „1956 után sokáig nem filmezhettem. Aztán 1959-ben Fábri Zoltán kijárta, hogy egy tsz-filmet csinálhasson. Abban egy negatív szerepet Bessenyeinek szánt. Na, ezzel a trükkel engedélyezték neki, hogy forgathasson velem. Persze mindenki tudta, hogy Sarkadi Imre novellája remekmű, és ez valóban nem tsz-film lesz. (...) Most, hogy a televízió megint vetítette a Dúvadat, és megnéztem, semmi szégyellnivaló nincs a játékomban.” Deák Attila: „Életem a színpad, a ló, az erdő” Esti Hírlap, 1994. november 3. „A film jó dolog; fölhívja a figyelmet rám, hogy élek. A legsikeresebb alkotások a művészet hírnevét öregbítik. Ha jó a csapat, öröm dolgozni és biztos maradandó munka lesz. Van néhány nagyszerű rendező, akinek a stílusát el lehet viselni, nem oltja ki a tüzed, fölszítja inkább, és megsokszorozza erődet… A Dúvad, Egy magyar nábob, A koppányi aga testamentuma, A fekete város és az Ítélet című filmekre szívesen emlékszem ma is…” Szépség és minőség Fenyvesi Félix Lajos születésnapi beszélgetése Bessenyei Ferenccel Csongrád Megyei Hírlap, 1989. február 6.

A tabló képei balról jobbra, felülről lefelé Egy magyar nábob 1965. - Medveczky Ilonával Ítélet 1970. A koppányi aga testamentuma 1967. - Bodrogi Gyulával Napfény a jégen 1961. Egy magyar nábob 1965. Dúvad 1959 A fekete város 1971.