Bessenyei Ferenc Galilei, Colbert és Hódi Barna szerepében: Bal oldal: Várszínház, 1987., Galilei - Béres Ilonával Katona József Színház, 1956., Galilei - Lukács Margittal Madách Színház, 1976., Colbert Madách Színház, 1965., Mathiász panzió - Tolnay Klárival Jobb oldal: Várszínház, 1987., Galilei Katona József Színház, 1956., Galilei Madách Színház, 1965., Mathiász panzió - Vass Évával

„Illyés arra tanított, hogy csupán tisztán lehet élni, hogy nincs bocsánat a nép- és hazaárulásra. Illyés dolgaink tisztázására késztetett, a költészet erejével. Azt értettem meg általa, milyen lehet, amikor a néma vagy elnémított újra elkezd beszélni. És jó volt-e kínkeservesen is gyönyörű élményhez hozzátörni a lelkemet. Németh Lászlótól viszont a gondolkodás kegyetlen logikáját kellett megtanulnom. Hozzá nem vezet a költészet szépsége, az ő gondolatrendszerét tíz körömmel, a lelki kezünkkel, az agyunk kezeivel kell megmászni. És semmit sem hagyhatsz el, minden egymáshoz kapaszkodó mondatot, szót értened kell, ha nem akarsz is…” Nádor Tamás: 10 kérdés Bessenyei Ferenchez Magyar Ifjúság, 1985. augusztus 30. „Van Németh Lászlónak egy mondása: „hűség önmagunkhoz és bátorság a hűségünkhöz”, vagyis hűség a tehetségünkben előírt küldetéshez és bátorság ahhoz, hogy e küldetéshez hűek tudjunk maradni. Színészről szólva, annyit jelent ez, hogy nem szabad rosszabbul játszani, mint ahogy tudunk, de ahogy tudunk, úgy kötelező. Hogy összemérhetjük a saját képességeinket ilyen csodás szellemekkel, az igazán nagyon nagy boldogság…” „… hűség a tehetségünkben előírt küldetéshez…” Bessenyei Ferenc vallomása Lejegyezte Pálfy G. István Tiszatáj, 1977. augusztus „Az elmúlt években már négy Németh László-drámában volt alkalmam játszani, úgyhogy azt hiszem, nyugodtan állíthatom, hőseinek megelevenítése hallatlan erőfeszítéseket követel a színésztől. Németh László drámai ereje ugyanis elsősorban gyönyörű nyelvezetében, csodálatos körmondataiban rejlik, s mi színészek sajnos elszoktunk ettől. Németh László mondatait pedig körültekintéssel, szépen kell interpretálni. Hiába mondjuk azonban szépen Németh László szövegét, ha magatartásunkat nem fogalmazzuk újjá, nem azonosulunk azzal a bonyolult szellemi energiával, amit Németh László képvisel.” „… hűség a tehetségünkben előírt küldetéshez…” Bessenyei Ferenc vallomása Lejegyezte Pálfy G. István Tiszatáj, 1977. augusztus Azok a kiválasztott idézetek, melyek csak helyhiány miatt maradtak le a kész tablóról: „Kedves Barátom! Amikor ez a levél a kezedbe kerül, már lefolyt a Széchenyi főpróbája, és talán a bemutató napja is „fölvirradt”. Benedek András telefonon beszámolt róla, hogy rendező és színészek milyen kitűnő munkát végeztek, s hogy Te a jelek szerint megismétled Áruló-beli remeklésedet. Minthogy még két hetet Zürichben maradok, arra kérlek, add át az együttes minden tagjának köszönetemet, hogy darabomban a magyar dráma ügyéért becsülettel helytálltak. Neked pedig, aki hitetlenkedésem ellenében a bemutatót kiharcoltad, kívánom, hogy ne csak sikered, de igazad legyen! Meleg barátsággal ölel: Németh László Zürich, 1968. november 15.”