AZ EMBER TRAGÉDIÁJA - TABLÓ

Bessenyei Ferenc különböző szerepekben
Az ember tragédiájában

Úr: 1960., és 1961. - Nemzeti Színház
Ádám: 1955. - Nemzeti Színház
Péter apostol: 1966. - Szegedi Szabadtéri Színpad

Partnerei (felülről lefelé, balról jobbra):
Szörényi Éva (1955)
Ungváry László (1955)
Almási Éva (1966)

„Az én nemzedékem nagy hittel indult ezen a pályán, s azzal a reménnyel, hogy mi fogjuk pótolni azt a késedelmet, amennyivel a magyar színház elkésett az európai időszámítástól. Egy-egy bemutató erkölcsi, szellemi, nemzeti erőpróbát jelentett. Különösen a magyar írók bemutatása. Olykor szinte reszketett a levegő. Mert együtt lendültünk föl az íróval, együtt gondolkodtunk, s tudtuk, hogy akkor tisztán gondolkodni annyit is jelent, mint mást gondolni. Ezek az írók pedig mertek mást gondolni, mint a hivatal, bármilyen veszélyes legyen is az. És ez a bátorság átsugárzott a világirodalmi előadásokra is. (…) Az ember tragédiája olyan hatalmas tett volt, hogy felelősségre is vontak érte bennünket. Rákosi azt mondta, hogy a nézők tapsolnak a demokrácia ellen. Hiába volt az érv, hogy nem ellene, hanem épp ellenkezőleg, hálából tapsolnak…”

A színház: ennek a népnek a szolgálata
Pálfy G. István beszélgetése Bessenyei Ferenccel
Tiszatáj, 1981. június 11


„A művész célja, a színház küldetése: szeretni és szolgálni ezt a nemzetet. Ha nem ez a célja, akkor nem művész a művész és nem színház a színház. A mi színházunk nem lehet hűtlen a hagyományaihoz. Hiszen a magyar nép nemzetté válásával egy időben, legkorábbi harcaiban fogalmazódott, szerveződött és vált valósággá. Akkor, amikor nem kisebb dolog volt a tét, mint az anyanyelv. Egy olyan országban, ahol még gondolkodni is csak az elnyomók fejével, nyelvén volt szabad. Ahol ebben a szörnyűséges elnyomásban, a terrornak ebben a klasszikus formájában mégis születtek olyan művek, mint Sztregovaalsón Az ember tragédiája. Amihez fogható kevés van a világ irodalmában.”

Budapest és Hegyeshalom között is élnek emberek
Tükör, 1976. június 15.


     – „Hallottuk, hogy Bessenyei Ferencnek a szegedi Tragédia előadásán négy szerepe lesz.”
     – „Négy? Hat. Az Úr hangja, Péter apostol, Agg eretnek, Lowell, Michelangelo és Rudolf császár.”
     – „Melyiket szereti a legjobban?”
     – „Péter apostolt. Költői, szép figura. És a felsorolt szerepek közül talán ebből lehet a legtöbbet csinálni… Az Úr hangját is szeretem, de az más. Tulajdonképpen mind a hat szerepnek örülök…”

Esti Hírlap, 1966. június 23.


VISSZA