|
|
|
|
Ezen az oldalon elsősorban azon filmjei kerülnek bemutatásra, melyeket a televízió – tudomásom szerint – soha nem közvetített, ezért alig ismertek a nagyközönség számára. Szerepelnek köztük olyanok, melyekben főszerepet, vagy jelentős mellékszerepet alakított. Az 50-es, 60-as évek filmjeire jellemző volt, hogy gyakran a legkisebb szerepekre is kitüntetett, országos hírű színészeket hívtak meg. Ez volt egyik oka annak, hogy a nézők kedvelték és látogatták e filmeket, és annak is, hogy a színészeket az egész ország, nem csak a színházbajáró emberek, vagyis a nagyvárosok polgárai, de a legkisebb falvak lakosai is ismerték, becsülték, szerették. Figyelem: 2020. februárjától számos Bessenyei-film – mára = 2022. július 20. mind az 55 film –, köztük alig ismertek is, teljes terjedelmükben felkerültek a videómegosztó-oldalakra – a linkeket lásd a honlap következő oldalán.
|
|
1. AZ UTOLSÓ KÖR, 1968 2. DÉLIBÁB MINDEN MENNYISÉGBEN, 1962 3. HA EGYSZER HÚSZ ÉV MÚLVA, 1964 4. KESERŰ IGAZSÁG, 1956 5. LÁZ, 1957 |
1957.
Három sorsdöntő részlet a honlapon a Láz című filmből
A film részletes bemutatása előtt álljon itt az a rövid ismertetés, ami a videómegosztó oldalon olvasható: „Bessenyei Ferencnek sokáig az itt látható Láz című alkotás volt a kedvenc filmje. Mind ő, mind a rendező, Gertler Viktor nagyra tartotta ezt a közös
1957. október 3-án mutatták be Gertler Viktor új filmjét, a Láz-at, amit Bessenyei Ferenc még 1970-ben is, amikor már mögötte voltak legnagyobb és legsikeresebb filmjei (például a Dúvad, Zápor, Egy magyar nábob, Koppányi aga testamentuma stb. stb.) legkedvesebb filmjének tartott.
Gertler Viktor saját elmondása szerint „vagy másfél évig dolgozott sok munkatársával” ezen a filmen. (ld. Gertler Viktor: A rendező véleménye, Film Színház Muzsika, 1957. október 18.) Ez azt jelenti, hogy a film előkészítői munkái még az 1956-os események kirobbanása előtt elkezdődtek, de maga a forgatás nyilván csak sokkal később, 1957. tavaszán indult, és legalább 1957. júliusáig folytatódott: és ezzel késleltette a főhősre és még három mellékszereplőre (Raksányi Gellért, Szakáts Miklós és Verebes Károly) kirótt büntetés ( = filmezéstől való eltiltás) megkezdését (v. ö. ezzel az oldallal)
A Láz című film nagyon tömören összefoglalva egy "független, ideológiamentes sajtótermék szerint": „arról szól, hogyan akarta egy lelkes, fiatal magyar bányamérnök megteremteni a magyar alumíniumipart, s hogyan gátolta meg őt ebben a hitleri Németország gazdaságpolitikája.” (forrás: Komárom-megyei Dolgozók Lapja, 1957. május 4.) – Ugyanez kicsit bővebben egy hivatalos, a hatalom ideológiáját hűen követő sajtóorgánum leírásában: „A »Láz« úgynevezett karrierfilm. Egy minden
akadályt elsöprő energiájú, nem tudásában, tehetségében, inkább erőszakosságában és szerencséjében bízó, ínségkonyhára járó koldusból
Tarján Tamás (1949-2017) irodalomtörténész, színikritikus, dramaturg 1983-ban a Filmbarátok Kiskönyvtára sorozatban megjelent Bessenyei Ferenc című kötetben így ír a filmről: „1957-ben ígéretesnek tetsző feladatot kapott Gertler Viktortól a "Láz"-ban. Ez a túlpoentírozott, hatásvadász film sajnos nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.” Tarján e néhány sorban csak ugyanazt ismételte el, amit 1957. októberében a szolgalelkű újságírók az ország szinte minden sajtótermékében leírtak a "Láz"-ról: „elhibázott alkotás” – „forgatókönyve hamis, önmagában ellentmondásos története a magyar bauxitkincs feltárásának és hasznosításának” (Dersi Tamás) – „majdnem minden porcikájában hamis” (Ujvári Imre) – „alapjában nacionalista film, ellenséges ideológiát terjeszt (pl. vitathatatlan, hogy a bauxit tőkés kiaknázásának lehetőségeiről szóló példálózás a tavalyi [1956] soviniszta hullám jellegzetes üledéke”. (Rényi Péter) Az újságírók, köztük nem csak hivatásos kritikusok, hanem például írók is, szinte kivétel nélkül mind, vadul nekiestek a filmnek. Ahogy a film alaptörténetének írója, Bencsik Imre dramaturg (ezidőben "Budai" néven III/III ügynök) a filmhez írt zárszavában fogalmazza: „Nem volt még magyar film, amelynek olyan zajos bukása lett volna, mint a »Láz«-nak, pontosabban a »Láz« forgatókönyvének. A kritikák egyhangúlag elítélték a filmet, némelyik lelkesen, némelyik kesztyűs kézzel, mások "szitok-átok záporral".”
A megszólalók elsősorban a forgatókönyvet szapulták, és azt állították, hogy a film főleg azért nem sikerült, mert „olyan ember, mint Szabó Barna” nem létezik, nem létezhet, nem létezhetett soha. „Szabó Barna, aki inkább nyomorog, minthogy engedjen a németeknek: ilyen ember a valóságban nem létezett”, fogalmaz például Dersi Tamás.
A filmet hivatalból bíráló uraknak tehát fogalmuk sem volt róla, és nem is tartották feladatuknak, hogy ennek utána járjanak (bár az is lehet, hogy csak a politikai hatalom, aminek vakon és süketen engedelmeskedtek, nem engedte, hogy erről beszéljenek), hogy a film valójában egy nagyonis élő ember életét, küzdelmét meséli él, mégha művészi szabadsággal is. Pontosan akkora szabadsággal, mellyel az irodalomban az írók, a filmművészetben a rendezők általában élni szoktak: Miközben a főhős életének legfontosabb állomásait, küzdelmének tanulságait mutatják be, elmesélhetővé teszik a történetét.
Dr. Komlóssy György levelében ezeket mesélte el: „Ami a Láz c. filmet illeti, ami lényegében Balás Jenő a gánti bauxit felfedezőjéről szól, különösen közel
Balás Jenő életéről Dr. Komlóssy György levele és beszédén kívül még a következő részletes leírás is megtalálható az interneten: http://fmmk.hu/mernokokfejerben/imapbuilder/BalasJ.pdf. folytatása hamarosan következik
|